Londoni sajtójelentések szerint továbbra is rendszeresen előfordul, hogy kelet-európai uniós munkavállalókat szinte éhbérét dolgoztatnak a brit munkapiacon.
Londoni sajtójelentések szerint továbbra is rendszeresen előfordul, hogy kelet-európai uniós munkavállalókat szinte éhbérét, heti pár ezer forintnak megfelelő összegért dolgoztatnak a brit munkapiacon.
A Daily Mirror hétfői feltáró riportjának szerzője olyan litván munkavállalókat mutat be, akik egy állami kórházi beruházáson dolgoznak, és egy 39 órás ledolgozott munkahét után 9 fontnál (2700 forintnál) is kevesebbet kaptak kézhez. A törvényes brit munkajogi rendelkezések alapján a munkavállalókat óránként 5,52 font minimálbér illeti meg, és a lap által megszólaltatott szakértők szerint a riportban szereplőhöz hasonló munkáért legalább 7,31 fontos órabér járna.
A cikkben szereplő 600 millió fontos állami kórházfejlesztési beruházást a Skanska nevű építőipari óriás végzi, amely azonban a munka jelentős részét alvállalkozóknak adta ki. A munkásokat toborzó alvállalkozó a kelet-európai munkavállalók fizetéséből még az általuk használt munkaeszközök "bérleti díját" is levonja.
A riportban bemutatott egyik fizetési papíron a bruttó kereset 234,00 font lett volna egy hétre, de különböző "visszatérítések" címén ebből a cég 225,20 fontot levont; az illető munkavállaló heti nettó bére így 8,80 fontra jött ki.
Az egyik név nélkül nyilatkozó érintett elmondta, hogy egyes heteken ennivalót is alig tudnak maguknak venni, betegállomány és fizetett szabadság pedig nem jár nekik. A UCATT építőipari szakszervezet szóvivője "harmadik világbelinek" minősítette az esetet.
A Mirror megjegyzi: mivel az EU-bővítés óta 800 ezer kelet-európai érkezett a brit munkapiacra, félő, hogy a visszaélések igen széleskörűek.
A jelenség ráadásul nem újkeletű. Néhány hónapja Londonban az MTI-nek számoltak be megpróbáltatásaikról rászedett magyarok, akiket munkalehetőség ígéretével csalt ki egy kitelepült magyar "közvetítő" csoport Nagy-Britanniába. Elmondásuk szerint az "állásközvetítők" az ő nevükben, helyi bankokban több ezer font összegű "vállalkozáskezdési" hiteleket vettek fel. Az összeget azonnal el is költötték nagy értékű műszaki cikkekre, amelyeket a feketepiacon adtak el.
A bevételből a hitel tényleges felvevői semmit nem láttak, mert azt mondták neki: még ők tartoznak a kiutaztatásért, a szállásért és az ellátásért. Amikor egyikük tiltakozni próbált, megverték.
A BBC televízió által nem sokkal később sugárzott riportfilmben az hangzott el, hogy emberkereskedelemmé fajult a kelet-európai EU-munkavállalók nagy-britanniai kiközvetítésének jelentős része, amelyre nem létező állásokért vagy embertelen szálláskörülményekért több száz fontot kizsaroló szervezők telepedtek rá, adósságcsapdába ejtve az áldozatokat.
Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azonnal megnyitotta az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt a brit munkapiacot, lemondva a csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti időszakról. A brit kormány annakidején évente 5-13 ezer kelet-európai munkavállalóval számolt, de a hivatalos adatok szerint is több mint 800 ezren érkeztek.
A gyorsan romló brit gazdasági helyzet, a gyengülő font és a meg nem valósult remények miatt azonban most már megfordulni látszik az áradat: az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni kutatóintézet által nemrégiben kiadott felmérés szerint az EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkezett kelet-európaiak fele már hazament.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Londoni sajtójelentések szerint továbbra is rendszeresen előfordul, hogy kelet-európai uniós munkavállalókat szinte éhbérét dolgoztatnak a brit munkapiacon. .jpg)
.jpg)
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
