Londoni elemzők: nő az elkölthető jövedelem, de nem biztos, hogy elköltik
A bejelentett magyarországi adóintézkedések növelik a lakossági adózók - főleg a tehetősebbek - jövedelmének elkölthető hányadát, de a devizaalapú adósságok törlesztési terhei miatt nem biztos, hogy a háztartások ezt a többletet növekedésserkentő fogyasztásra költik, így a jövő évi növekedési várakozások derűlátónak bizonyulhatnak. Gyanítható, hogy a nagyobb elkölthető jövedelmi hányadot adósságtörlesztésre fordítják - így vélekednek az új adótervek várható hatásairól londoni felzárkózó piaci elemzők.
A BNP Paribas bankcsoport hétvégi - a fenti véleményt is tartalmazó - helyzetértékelése jelenleg 1,8 százalékos gazdasági növekedést jósol 2011-re Magyarországnak.
Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport értékelése szerint a bejelentett kormányzati intézkedések "hitelessé és teljesíthetővé" tették az idei és a jövő évi államháztartási hiánycélt, ami rövid távon kedvező fejlemény a kötvénypiaci befektetőknek.
A ház szerint ugyanakkor az adóztatási tervek olyan magyarországi gazdasági szektorokat érintenek, amelyekben számos nagy nemzetközi vállalat jelentős beruházásokat hajtott végre az elmúlt időszakban Magyarországon, és "biztos", hogy a válságadók hatással lesznek e cégek tőkekihelyezési terveire a következő években.
A szakszervezetek szerint igazságtalan, a munkaadók szerint ösztönző az új rendszer
Hazai szakértői vélemények Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője vasárnap az MTI-nek azt mondta: a javaslatok nyomán az összes adóterhelés érdemben nem változik, csak átcsoportosításra kerül sor a lakosságtól és az adót fizető társaságoktól a bankadót és válságadót fizető ágazatok terhére, az adócsökkentés pedig nem olyan mértékű, hogy a gazdaságot fehéríthetné. A korábbi 21 százalék körüli átlagos szja-terhelés a 16 százalékos egykulcsos adó révén akár több százalékponttal csökken, miközben az évi 4 millió forintnál többet keresők adóterhelése jelentősen mérséklődik - vázolta a kormány jövő évi adóváltozásainak lényeges következményeit Demetrovics Gergely, a KPMG adópartnere. Az egységes 16 százalékos szja és 10 százalékos társasági adókulcs pozitív üzenet a világ felé, bár az utóbbi csak 2013-tól válik általánossá - mondta Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint az adóváltozások egyértelműen az adócsökkentés irányába mutatnak, a különböző jövedelmi csoportokat különbözőképpen érintik, de hátrányosan - a tőzsdei árfolyamnyereség utáni adót kivéve - senkit. |
A Liga azt pozitívnak tartja, hogy általában csökken a személyi jövedelemadó terhelés, ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a 16 százalékos adókulcs bevezetése előbb-utóbb elérheti a minimálbéreseket is. Ez új adóterheket fog számukra jelenteni, és nem látni azt, hogy a minimálbér vagy a körül kereső munkavállalók hogyan kapják meg ennek a kompenzációját - hangsúlyozta a Liga elnöke.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a 73.500 forintos minimálbér nettója jelenleg 60.236 forint, a változás azonban éves szinten 24.804 forint mínuszt jelentene a minimálbéreseknek. A bruttó havi 200.000 forintos átlagkeresetnél pedig éves szinten 41.280 forinttal kevesebb kerülne a munkavállalók zsebébe - fűzte hozzá. Az elnök úgy fogalmazott: az új személyi jövedelemadó rendszer azért igazságtalan, mert a progresszív adózást nélkülözi, miközben a különadóknál több kulcsot vezetnek be.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint az egykulcsos adórendszer a magas jövedelműek javára csoportosít át, így a munkavállalók 80 százaléka rosszabbul jár, az adórendszer pedig igazságtalan és aránytalan lesz. Kifejtette: a tervezett új adórendszer a 300.000 forintos bruttó fizetéstől kezdődően jelentene javulást, miközben a statisztikák szerint nemzetgazdasági átlagban a havi bruttó fizetés 202.000 forint. Ugyancsak kedvezőtlennek értékelte az adójóváírás csökkentését.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke más álláspontra helyezkedett: szerinte a személyi jövedelemadózás változtatása azt a célt szolgálja, hogy nőjön a vásárlóerő, a fogyasztás. A bérből és fizetésből élőknél ott hagyott adóforintok ugyanis a gazdaságba fognak áramolni, akár fogyasztás, akár beruházás formájában, és így a belső kereslet élénkítésén keresztül végső soron a gazdaságot fogják élénkíteni, ami közvetve a munkahelyek bővülését is eredményezheti - mondta.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint a kormány egyszerűbb, ösztönzőbb, a versenyképességet javító adótörvény javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Jó megoldásnak nevezte az OKISZ vezetője, hogy egykulcsos 16 százalékos adó vonatkozik majd nemcsak a személyi jövedelemre, hanem az eddig többféle adókulccsal adózó külön jövedelmekre is.
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint a parlamentnek benyújtott adótörvény-javaslat illeszkedik a nemzeti összefogás kormányának programjához. A szövetség elnöke kiemelte: mivel a héten Országos Érdekegyeztető Tanács ülés is lesz, és most már konkrét számok állnak rendelkezésre, ez alapján könnyebb lesz tárgyalni.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta: a VOSZ nem örül az ágazati különadóknak, de azokat a költségvetés stabilitása érdekében tudomásul veszi, miközben szükségesnek tartja a költségvetési kiadások csökkentését, a nagy elosztási rendszerek reformját.
Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kisvállalkozásokért felelős alelnöke a beterjesztett javaslatról azt mondta: az élőmunkát terhelő költségek csökkentése, a jövedelmek helyben maradása a magyarországi vásárlóerő növekedésében fog megjelenni, ami a hazai mikro- kis- és középvállalkozásoknak keresletbővülést jelent.
MTI, Privátbankár