Adósságcsapda: a lengyelek mutathatják meg a kiutat

A soros lengyel elnökség feladataira hívta fel a figyelmet Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A legnagyobb feladatként elsősorban az adóssággal küzdő eurózóna tagok problémáinak a megoldását jelölte meg.

"Napokon belül átadjuk az EU elnökség stafétabotját Lengyelországnak, az azonban már most borítékolható, hogy a következő időszak még az elmúlt félévnél is komolyabb megmérettetés lesz a közösség számára, hiszen egyre sűrűsödnek az adósságfellegek az eurózóna tagországai felett. A következő elnökségi ideje alatt így a fő kérdés egyértelműen az államadóssággal kapcsolatos problémák rendezése lesz, miközben maga Lengyelország is egyre nagyobb mértékű eladósodottsággal küzd” – nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A soros lengyel elnökség első napjaiban a legnagyobb figyelmet egyértelműen a görög államadósság rendezése fogja kapni. A befektetési szakember szerint a legfontosabb feladat elsősorban a görög helyzet megoldása, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy Görögország mellett Írországot és Portugáliát is fenyegeti az adósságválság. Kritikus szempont még Spanyolország helyzete is, amennyiben Spanyolország is beáll a sorba, az már új alapokra helyezné az egész uniót próbára tevő államadósság problémákat, hiszen gazdasági súlya miatt Spanyolország problémája már-már kezelhetetlen nehézségeket okozna. Egyelőre úgy tűnik, Spanyolország mindent megtesz, hogy elkerülje ennek lehetőségét, ugyanakkor az egyes régiók nagyfokú önállósága lényegesen megnehezíti az ország pénzügyeinek rendezési folyamatait, így nem kizárható, hogy előbb-utóbb a spanyolok is külső segítségért folyamodnak. 

A várakozások sem kecsegtetnek sok jóval, mind világszinten, mind az unión belül a gazdasági növekedés lassulára lehet következtetni. "Felvetődik a kérdés, hogy amíg az első félév dinamikus növekedési pályája mellett nem sikerült megnyugtató megoldást találni az adósságproblémákra, vajon a második félévre várható mérsékelt növekedési kilátások mellett sikerülhet-e a problémák rendezése"- tette hozzá Horváth István.

A gazdasági kormányzást erősítő, gyakorlatilag az euró megmentését célul kitűző úgynevezett hatos jogszabálycsomag elfogadtatása a magyar EU-elnökség prioritása. Egy ponton azonban még vita van a Parlament és a Tanács között, így előfordulhat, hogy a csomagot végül csak a magyar elnökség után fogadják el. További részletek a hatos csomagról és a magyar elnökség szerepéről >>

Habár Lengyelország nem tagja az euróövezetnek, ennek ellenére a lengyelek sem kerülhetik el a kényes témát, hiszen soros elnökként nem mindegy, mennyire vállalnak aktív szerepet az államadósság rendezési folyamatainak a koordinálásában.  Az elmúlt években Lengyelországban is egyre nagyobb méreteket öltött az államháztartás hiánya, és a tavalyi évben mind a lengyel költségvetés, mind az államháztartás hiánya rekord szintet ért el. „A jelenleg 55%-os GDP-arányos államadósság  a magyar szinthez képest kedvezőnek tűnik, azonban egyre jobban közelít a Lengyelországban alkotmányba foglalt 60%-os plafonhoz. Ez az adósságszint a lengyel kormányt várhatóan az őszi választások után a hiány tartós lefaragását célzó intézkedések meghozatalára kényszeríti. A soros elnökség így példát mutathat a bajban lévő országoknak az államadósság mérséklésére tett intézkedéseivel, ugyanakkor kérdéses, ezek a kilátások miként hatnak majd az EU elnökség sikerességére” – mondta el Horváth István.

Privátbankár