Adóssághegy: így harcolhat a végrehajtók ellen

Egy korábbi cikkünkben megvizsgáltuk, hogyan tud egy minden szempontból átlagos család minimálbérből megélni. Akkor arra jutottunk, hogy minden a saját lakáson áll vagy bukik: ha nem kell hiteltörlesztést vagy bérleti díjat fizetni, szűkösen bár, de ki tud jönni a két felnőttből és két gyerekből álló, átlagos család a két szülő fizetéséből és a gyerekek után járó juttatásokból. Most utánajártunk, mi történik, ha ez mégsem sikerül.

A világgazdasági válság nem csak a hatalmas céges leépítésekben és a tőzsdemutatók ingadozásában mutatkozik meg, egyre több a felhalmozódó hitel- és rezsitartozás is. Tavaly például a villanyszámla-tartozásunk 25 százalékkal, vagyis kétmilliárd forinttal haladta meg az előző évit. Mit lehet tenni, ha nem bírjuk pénztárcával a terheket?

Nem kell rögtön megijedni, ha valakinek villanyszámla-tartozása van. A szolgáltatók minimum háromszori írásbeli felszólítás után folyamodnak csak a kikapcsoláshoz, némi haladékunk tehát mindenképpen van. Igaz, régebben valamivel elnézőbbek voltak a cégek, kisebb csúszások felett szemet hunytak, most azonban tartozásunk azonnal kamatozni kezd, s az első felszólítást is megküldik általában már 10 munkanapon belül. Magas összegű hátralék esetén legjobb, ha az adós felkeresi a szolgáltatót, hogy megállapodhassanak valami megoldásban – a szolgáltató számára is az a legjobb, ha valamilyen módon ki tudjuk fizetni fogyasztásunk ellenértékét.

Védettséget élvező fogyasztók

Megpróbálhatunk védett fogyasztói státuszba kerülni, amit a helyi jegyzőnél kell kérvényezni. A villamosenergiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete szociálisan rászoruló fogyasztónak minősíti azt a természetes személyt, aki, vagy akinek háztartásában élő személy rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, időskorúak járadékában, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, illetve otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított három éven keresztül. Védett fogyasztónak minősíthető továbbá a nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásában elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

A védett fogyasztót részletfizetési jog, illetve fizetési haladék illeti meg - 12 naptári hónapon belül egyszer. A szolgáltatónak fel kell továbbá ajánlania úgynevezett előre fizető mérőóra felszerelését, amely egy kártyás mobiltelefonhoz hasonlóan működik, s nem hagyja, hogy elszaladjon a fogyasztás, csak annyira engedi a számlálót pörögni, amekkora egyenleget előzetesen rátöltöttek. A védett fogyasztók a gázszolgáltatóknál is kapnak némi egérutat. A 2008-as gáztörvény kimondja, hogy esetükben legkorábban a nem fizetéstől számított 120 nap elteltével szüneteltethető a szolgáltatás.

A nem védett bajbajutottak is fordulhatnak az önkormányzathoz segítségért. Adósságkezelési szolgáltatás nyújtható ugyanis azon szociálisan rászorultaknak, akiknek legalább fél éve van közüzemi díjtartozása, melynek összege nagyobb mint ötvenezer forint, de kisebb, mint négyszázezer. Ez a vissza nem térítendő támogatás lakbér- és közösköltség-hátralék fedezésére is igényelhető. A kérelmezőnek azonban vállalnia kell, hogy a tartozás kifizetéséhez egy minimális önrészt előteremt, vagyis az adósság és a támogatás különbözetét egy összegben kifizeti. Vállalnia kell továbbá, hogy egy éven keresztül részt vesz az úgynevezett adósságkezelési tanácsadáson, ekkor minden hónapban – csekkekkel igazolva – be kell mutatni, hogy a rászorult befizette a közüzemi díjakat és a közös költséget.

Zsonglőrködés a számlákkal

Nagyon veszélyes lehet, mégis sokan kényszerülnek arra, hogy mérlegeljék, éppen milyen közműszámlákat fizetnek be, és melyek esetében hagyják tovább nőni tartozásukat. Ilyenkor általában azt figyelik a bajbajutottak, hogy éppen melyik cég fenyegeti őket a szolgáltatás kikapcsolásával, s az utolsó pillanatokban törlesztenek. Ez a módszer ideig-óráig jó arra, hogy folyamatosan legyen fűtés, gáz, villany, hosszú távon viszont nem old meg semmit, hiszen a késedelmes fizetések miatt a tartozások egyre csak nőnek.

Egy négyfős család viszonylag sokat költ utazásra is, utazni pedig muszáj a munkahelyre illetve az iskolába. Ha ezen kíván valaki spórolni, vagyis lógni kényszerül, akkor előbb-utóbb valószínűleg le is bukik, tehát pótdíjat kell fizetnie. A közlekedési vállalatnál jelenleg a helyszínen fizetett pótdíj összege 6600, az utólag, de 30 napon belül kiegyenlített tétel 12 ezerre rúg, a 30 napon túl fizetett büntetés pedig 24 500 forintot tesz ki. Ha példabéli családunkban mindhárom közlekedőt csak egyszer kapják el az ellenőrök havonta, s mindhárman tudnak a helyszínen fizetni, akkor még „megéri” a lógás, egyéb esetekben viszont jobban megéri megvenni a bérletet.

Mit tehetek, ha nem tudom fizetni a hitelt?

Mit jelent a kilakoltatási moratórium?

Július 22-én fogadta el az Országgyűlés a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását. A jogszabály szerint a következő fűtési szezon végéig, vagyis 2011. április 15-áig el kell halasztani a kilakoltatásokat. A törvényben megfogalmazott kilakoltatási moratórium azokat a természetes személyeket illeti meg, akiknek a kilakoltatás miatt el kellene hagyniuk lakásukat vagy családi házukat, és a lakóingatlanban való ideiglenes bennmaradásuk nem sérti mások lakhatáshoz való ugyanilyen jogát.

Hitelünk bedőlésénél nagyobb pénzügyi katasztrófa nem nagyon érhet bennünket. Ha a törlesztőrészletek elszállnak, ugorhat a lakás, a kocsi, jön a BAR-lista, a végrehajtás. A legfontosabb: minél hamarabb keressük fel a folyósító pénzintézetet, és próbáljunk valamiben megállapodni. Ne bújjunk el, ne sumákoljunk, mert attól megbízhatatlannak, rossz adósnak tűnünk a hitelező szemében, ami egy ilyen viszony esetében a lehető legrosszabb, ami történhet. Elvileg már egyetlen késedelmes törlesztés is szerződésszegésnek számíthat, vagyis a bank egyetlen nem fizetés után is jogot formálhat a hitel fedezetét képező vagyontárgyra. A végrehajtási fázist már nem lehet leállítani, ezért jobb megelőzni. Jó, ha tudjuk: a lakossági hitelek több mint negyede problémás jelenleg, vagyis bármilyen gond merült is fel, nem egyedi eset a miénk, s ha időben lépünk, mindenre lehet megoldást találni.

A banki gyakorlatban terjedőben van a hiteltartozások átstrukturálása, átütemezése. Ez azt jelenti, hogy – persze „felárért” – lehetőségünk van hitelünk futamidejét akár jelentősen megnövelni, aminek nyomán csökken ugyan a havi törlesztés összege, de cserébe tovább kell viselnünk a terheket, s így végül összesen többet fizetünk vissza, mint eredetileg tettük volna.

Ha csak rövidtávú pénzügyi gondjaink adódtak, s tudjuk, hogy mikor jövünk egyenesbe, esetleg igénybe vehetünk egy áthidaló kölcsönt is. Ilyenből számtalan áll rendelkezésre a piacon. Mindenképpen számoljunk azonban körültekintően, s csak annyit vegyünk fel, amennyit a későbbi bevételeinkből vissza tudunk fizetni azzal a pénzügyi kötelezettségünkkel együtt is, amely miatt eleve felvettük az áthidaló kölcsönt.

Az állam is segíthet

A gazdasági válság miatt bajba került családokon az állam is igyekszik segíteni. Legalább 20, maximum 50 ezer, egyes speciális esetekben 100 ezer forintos egyszeri gyorssegélyt, krízistámogatást igényelhet az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbért, s a válság hatására krízishelyzetbe került – például elvesztette munkahelyét vagy jelentős jövedelemveszteséget szenvedett el, esetleg lakáshitele havi törlesztő részletének növekedése elérte a 20 százalékot. A segélykérő nem lehet nyugdíjas, valamint kizáró ok az is, ha a kérelem benyújtását megelőző egy évben 15 ezer forintosnál nagyobb átmeneti segélyben részesült.

Magasabb összegű támogatásra jogosíthat, ha jövedelmünk 2008 szeptembere óta több mint 30 százalékkal csökkent, ha hitelünk havi törlesztő részlete ugyanezen időszak alatt ugyanennyivel nőtt, vagy ha minimum három fiatalkorú eltartásáról gondoskodunk.

"Csak készpénzes vevőnek, sürgősen eladó!"

Ha már végképp minden kötél szakad és sehogy sem tudjuk vállalható szintre csökkenteni havi törlesztőrészleteinket, még mindig megpróbálhatjuk „rásózni” valakire tartozásunkat. Ezt szebben hitelátvállalásnak hívják,de rögtön le kell szögeznünk: ingatlant terhelő jelzáloghitel esetén nincs erre lehetőség! Ha a lakáson jelzálog van, azt egy úgynevezett terhelési és elidegenítési tilalom nevű széljegyzet jelzi a földhivatali tulajdoni lapon, vagyis a lakás nem írható át más nevére. Az egyetlen megoldás ilyenkor az, hogy a reménybeli vevő rendelkezik annyi önerővel, amennyi a fennálló hitel, és azzal kiváltja a jelzálogot. Ekkor megszűnik a tilalom, vagyis alá lehet írni egy adásvételi szerződést, a vevő pedig a maradék pénzt kifizetheti akár bankhitelből is.

Ha nem ingatlanról, hanem például autóról van szó, valójában akkor sem a meglévő hitel száll át a vevőre, hanem – kölcsönből történő vásárlás esetén - új hitelszerződés születik. Ennek során a vevő finanszírozója kifizeti az eredeti hitelnyújtónak a tartozást, s ezek után – az elidegenítési tilalom megszűnésével, s a tulajdonjog átruházásával – a vevő törleszti az új hitelt.

Privátbankár - Fokasz Oresztész