Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője elmondta: a KSH által publikált éves és havi inflációs adatok azért kisebbek az elemzők által vártnál, mert a július eleji áfa- és adóemelések teljes hatása csak hónapok alatt bontakozik ki. Az adóemelések után ugyanis még nagy a bizonytalanság a piacon: nem minden kereskedő hárította át azonnal vevőire a magasabb áfát, illetve sokan még a kisebb adótartalommal beszerzett termékeket forgalmazzák.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélte, részben a gyenge belföldi kereslet, illetve az áfa-emelés visszafogott áthárítása is oka annak, hogy alacsonyabb lett a vártnál az infláció. Hozzátette: nagy meglepetés, hogy az élelmiszerárak az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal csökkentek a szezonális termékek árának visszaesése miatt. Mindezt befolyásolta a gyenge belföldi kereslet is.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak 1,3 százalékkal nőttek júliusban az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elemzők 6,1 százalékos éves inflációt és 2,4 százalékos havi fogyasztói áremelkedést vártak. A KSH adatai szerint változatlan adótartalommal az árak 2.1 százalékkal csökkentek volna az előző hónaphoz képest és a tizenkét havi infláció is csupán 1,4 százalék lett volna. Részletek>> |
Trippon Mariann szerint az infláció a következő hónapokban azért is gyorsulhat, mert több termék és energiahordozó, így a távhő, a vezetékes gáz és az áram árában is csak később jelenik meg az adóemelés hatása. Ha azonban a régi készletek elfogynak, s a szolgáltatók kiszámlázzák a magasabb adótartalmú energiahordozók árát, megváltozik a helyzet, s a következő hónapokban nő a pénzromlás üteme.
Trippon Mariann úgy véli, az adóváltozások teljes hatása két-három hónap alatt mutatkozik majd meg az inflációs adatokon. Hozzátette, december/decemberre továbbra is 8 százalékos inflációt várnak, míg az éves átalagos pénzromlás 5 százalék körüli lehet. Ez utóbbi magasabb, mint a jegybank 3 százalékos előrejelzése, de ez nem jelentheti gátját a lassú kamatcsökkentésnek, mert ha a recessziós hatás megszűnik, az infláció üteme is mérséklődik. Suppan Gergely szerint az év végén az infláció 6 százalék körüli lesz.
Az OTP elemzői szerint a várakozásoktól elmaradó árindex hátterében egyrészt az idényjellegű élelmiszerek jelentős árcsökkenése, másrészt az indirekt adóemelések a vártnál kisebb mértékű áthárítása állt. A feldolgozott élelmiszerek esetében a teljes technikai hatás (az ÁFA emelés 100 százalékos áthárítása) körülbelül kétharmada, a piaci szolgáltatások esetében 60-70 százaléka, míg az iparcikkek körében mintegy 50 százaléka jelent meg a júliusi inflációban. Az energiaárak tekintetében sok esetben csak a júliusi számlalevelek kézhezvételekor, azaz augusztusban jelenik majd meg az adóemelések hatása az árindexben.
Az adóváltozások hatásától szűrt trendinflációs folyamatok nem változtak júliusban: az iparcikkek inflációjának növekedése folytatódott, míg a piaci szolgáltatások árindexe kismértékben csökkenni tudott - emeli ki az OTP elemzése.
A bank elemzői úgy vélik, hogy a jegybank hamarosan megjelenő Inflációs Jelentésében az erősebb árfolyam miatt vélhetően a májusi 2,1 százalékosnál alacsonyabb 2010. végi inflációt jelez majd előre. Ha valóban így lesz, nem tartják kizártnak, hogy a júliusi 100 bázispontos alapkamat-csökkentés után ismét 100 bázispontos mérséklésről dönt majd a Monetáris Tanács, de egy újabb 50 bázispontos csökkentés szinte biztosnak vehető. A nemzetközi befektetői hangulat, illetve az infláció további alakulásától függően az év végéig újabb kamatcsökkentések is jöhetnek.
Mosószer, hajfesték: erre mindig jut pénz
Elmentek otthonról: rekord a cseh infláció
Áreső: a grafikon sohasem hazudik?
Svájc: a defláció meglepte az elemzőket
Meglépték: csökkent az alapkamat
Készüljünk fel: jön a 6,9%-os infláció
MTI, Privátbankár