Afrikán a világ szeme: vajon kifütyülik Mugabét?
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben hétfőn megkezdődött az Afrikai Unió (AU) állam- és kormányfői csúcsértekezlete. A kétnapos tanácskozás homlokterében minden bizonnyal a zimbabwei helyzet szerepel. Robert Mugabe államfőt vasárnap iktatták be újra tisztségébe, miután ellenjelölt nélkül győzött a Nyugat és az ellenzék által bohózatnak minősített választásokon. A tanácskozáson Mugabe is jelen van.
Az 53 afrikai ország képviselőinek jelenlétében a házigazda Hoszni Mubarak egyiptomi elnök mondott nyitóbeszédet. Azt hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó fordulópontot jelent, és szembe kell nézni különböző kihívásokkal, hogy egységesen védelmezhessék Afrika ügyét.
A tanácskozáson felszólaló Asha-Rose Migiro, az ENSZ főtitkárának helyettese arról beszélt, hogy az afrikai vezetőknek vállalniuk kell a felelősséget a Zimbabwéban kialakult válságért. Meg kell tenniük ugyanakkor mindent annak érdekében, hogy a belpolitikai válságban érintett felek felül tudjanak emelkedni az elnökválasztással kapcsolatban kialakult válságon. Hangoztatta, hogy "eljött az igazság pillanata a regionális vezetők számára".
Szakértők szerint most minden attól függ, hogy a csúcs résztvevői miképpen fogadják Mugabét, miután a Nyugat, különböző emberjogi szervezetek és a zimbabwei ellenzék arra szólította fel az afrikai vezetőket, hogy tekintsék Mugabét törvénytelenül megválasztott elnöknek. A zimbawei államfőt azonban Afrikában sokan a felszabadítási harc hősének tekintik, aki hozzászokott, hogy az afrikai tanácskozásokon lelkes üdvözléssel köszöntik őt.
Mugabének az a döntése, hogy folytassák az elnökválasztást, miután vetélytársa, Morgan Tsvangirai ellenzéki vezető bejelentette visszalépését, éles bírálatokat váltott ki afrikai vezetőkből. Tsvangirai azért állt el a megméretéstől, mert elmondása szerint közel 90 hívét meggyilkolták a választási kampányt övező erőszakos cselekmények során.
Az AU megfigyelői a zimbabwei elnökválasztás második fordulójáról azt állapították meg, hogy sem szabad, sem pártatlan nem volt. Egyben javasolták a választás megismétlését. Egyes afrikai vezetők azonban nem hajlandók bírálni Mugabét, s arra szólítottak fel, hogy az államfő és az ellenzék kezdjen párbeszédet.
A csúcs előtti jelzésekből arra lehet következtetni, hogy a résztvevők elutasítják a Nyugat által követelt súlyos szankciókat Zimbabwe ellen, s helyette inkább a felek közötti egyeztetést szorgalmazzák majd. Néhány afrikai vezető a hatalom megosztásán alapuló megoldásban látja a megoldást, úgy, ahogy idén Kenyában véget vetettek az elnökválasztást követő válságnak, amelyben 1500 ember halt meg.
Évi 30 milliárdból megmenthetnénk a világot
Nem csak a háború elől menekülnek az emberek
Az 53 afrikai ország képviselőinek jelenlétében a házigazda Hoszni Mubarak egyiptomi elnök mondott nyitóbeszédet. Azt hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó fordulópontot jelent, és szembe kell nézni különböző kihívásokkal, hogy egységesen védelmezhessék Afrika ügyét.
A tanácskozáson felszólaló Asha-Rose Migiro, az ENSZ főtitkárának helyettese arról beszélt, hogy az afrikai vezetőknek vállalniuk kell a felelősséget a Zimbabwéban kialakult válságért. Meg kell tenniük ugyanakkor mindent annak érdekében, hogy a belpolitikai válságban érintett felek felül tudjanak emelkedni az elnökválasztással kapcsolatban kialakult válságon. Hangoztatta, hogy "eljött az igazság pillanata a regionális vezetők számára".
Szakértők szerint most minden attól függ, hogy a csúcs résztvevői miképpen fogadják Mugabét, miután a Nyugat, különböző emberjogi szervezetek és a zimbabwei ellenzék arra szólította fel az afrikai vezetőket, hogy tekintsék Mugabét törvénytelenül megválasztott elnöknek. A zimbawei államfőt azonban Afrikában sokan a felszabadítási harc hősének tekintik, aki hozzászokott, hogy az afrikai tanácskozásokon lelkes üdvözléssel köszöntik őt.
Mugabének az a döntése, hogy folytassák az elnökválasztást, miután vetélytársa, Morgan Tsvangirai ellenzéki vezető bejelentette visszalépését, éles bírálatokat váltott ki afrikai vezetőkből. Tsvangirai azért állt el a megméretéstől, mert elmondása szerint közel 90 hívét meggyilkolták a választási kampányt övező erőszakos cselekmények során.
Az AU megfigyelői a zimbabwei elnökválasztás második fordulójáról azt állapították meg, hogy sem szabad, sem pártatlan nem volt. Egyben javasolták a választás megismétlését. Egyes afrikai vezetők azonban nem hajlandók bírálni Mugabét, s arra szólítottak fel, hogy az államfő és az ellenzék kezdjen párbeszédet.
A csúcs előtti jelzésekből arra lehet következtetni, hogy a résztvevők elutasítják a Nyugat által követelt súlyos szankciókat Zimbabwe ellen, s helyette inkább a felek közötti egyeztetést szorgalmazzák majd. Néhány afrikai vezető a hatalom megosztásán alapuló megoldásban látja a megoldást, úgy, ahogy idén Kenyában véget vetettek az elnökválasztást követő válságnak, amelyben 1500 ember halt meg.
Évi 30 milliárdból megmenthetnénk a világot
Nem csak a háború elől menekülnek az emberek
MTI
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
