A gazdasági fejlettség és a korrupció között viszonylag szoros összefüggés áll fenn, nem véletlen, hogy a 10 fokozatú korrupciós skála alapján összeállított listán a legtisztább, tízhez közelítő pontszámmal Svédország, Finnország, Új-Zéland a legfejlettebbek közé tartozik - mondta Bod Péter Ákos. A professzor szerint Magyarország 2007-ben a lista 39. helyén elért 4,9-5,5 közötti pontszáma megfelel fejlettségünknek.
Bod Péter Ákos makrogazdasági szempontból a korrupció versenytorzító hatását emelte ki, de véleménye szerint a pártokhoz és az önkormányzatokhoz kapcsolódó ügyletek a korrupció által igen fertőzött területek.
Nem véletlen, hogy a pártoktól távol álló Állami Számvevőszék, illetve a Gazdasági Versenyhivatal, amelyeknek két-két elnöke volt 1990 óta, a legkevésbé korrupt intézmény, s a tanulmánykötetben az igen ritka korrupciós említések között szerepel az APEH és a PSZÁF is - jelezte a Corvinus tanára.
Magyarországon 3200 önkormányzat, valójában "kiskirályság" működik, ahol sok helyen az ügyintézés bizonytalansága és az ellenőrzés gyengesége miatt erős a csábítás a korrupcióra, ezen a területen csak az átláthatóság erősítésével lehet eredményt elérni - magyarázta a jegybank egykori elnöke.
A tanulmány szerint a korrupció negatív hatásai között szerepelnek az eltűnő pénzforrások, az árak emelkedése és a versenytorzítás, de a morális hatásokat sem szabad lebecsülni, így a fiatal generáció demoralizálása, az európai uniós integráció akadályozása - mondta Szántó Zoltán szerkesztő. Említett két pozitív hatást is: az eljárások menetének gyorsítását, és korrupciós pénzek által gerjesztett többletfogyasztást.
Az MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) tavalyi felmérése szerint a korrupció az utóbbi két év során terjedt a kis- és közepes vállalkozások körében - közölte a tanulmány másik szerkesztője, Tóth István János.
Nyilvánossággal a korrupció ellen
Még külön vérbírója is volt a Fidesznek
Pályázati buktatók: végig észnél kell lenni
Nincs üzlet korrupció nélkül?
MTI