Három évre vet ki válságadót a kormány. A telekommunikációs cégektől, az energiaszektortól és a kereskedelmi láncoktól évente 161 milliárdot szednek be. Emellett az állam 2012-ig nem fizet a nyugdíjalapba, és szigorúan felülvizsgálják a PPP-szerződéseket - adott ízelítőt Orbán Viktor a második akciótervből
Három évre vet ki válságadót a kormány. A telekommunikációs cégektől, az energiaszektortól és a kereskedelmi láncoktól évente 161 milliárdot szednek be. Emellett az állam 2012-ig nem fizet a nyugdíjalapba, és szigorúan felülvizsgálják a PPP-szerződéseket - adott ízelítőt Orbán Viktor a második akciótervből.
A miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány "Hogyan tovább Magyarország?" című rendezvényén mondott beszédében tért ki a második akciótervre, amit hétfőn tesz az Országgyűlés elé. A munkahelyteremtés, az előző nyolc év hibáinak kijavítása és a gazdasági növekedés beindításának jelentősége mellett kiemelte, hogy most azoknak kell szerepet vállalniuk a válság helyreállításában, akik eddig nem tették meg.
Ennek értelmében a távközlési és telekommunikációs piac szereplőitől évente 61 milliárd, az energiaszektortól évi 70 milliárd, a kereskedelmi láncoktól évi 30 milliárd forintot várnak. Az akcióterv szerint november 1-től 2011. december 31-ig az állam nem fizet majd a nyugdíjalapba, továbbá a PPP-szerződések felmondását, illetve felülvizsgálatát is jelezték.
Orbán Viktor szerint egymillió munkahely és egymillió gyermek hiányzik az országból.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár