Az erről szóló budapesti sajtótájékoztatón Paál Zoltán, a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke ismertette, hogy tavaly közel 844 milliárd forintos díjbevételt könyvelhettek el a hazai biztosító társaságok, ami 1,6 százalékos bővülés a 2009-es évihez képest. A biztosítók azonban nem igazán örülhettek ennek, mivel az infláció miatt ez reálértéken csökkenést jelent.
A nem-életbiztosítási ágazat díjbevételei 12,9 milliárd forinttal 401,2 milliárd forintra estek vissza. Az életbiztosítási ágazat viszont több mint 30 milliárd forinttal többet, 441,6 milliárd forintot könyvelhetett el bevételi oldalon, ami azonban csak az egyszeri díjas biztosításoknak volt köszönhető, mivel az ezekből befolyó összeg néhány társaság értékesítési akcióinak köszönhetően (egy év alatt 118,78-ról 167,86 milliárdra ugorva) jelentősen növekedett. Igaz, ez a szint még így is messze elmarad a válság előttitől.
Igen kedvezőtlen jelenség azonban, hogy a rendszeres díjas biztosítások díjbevétele csökkent, aminek oka, hogy a szerződések megszűnése mellett - minden bizonnyal a válság miatt - továbbra is magas a kivásárlások száma.
Nem túl derűlátó a piac
A biztosítási szektor nem kevés kihívással néz szembe 2011-ben - jelentette ki Paál Zoltán, hozzátéve: idén talán enyhe növekedést várhatunk, de robbanásszerű fejlődést biztosan nem, hiszen most már jól látható, hogy a válságból a világgazdaság csak lassan tér magához és ez a biztosítási szektorra is jelentős hatással van.
A nem-életbiztosítási piac bővülésére a gazdasági válság elhúzódó hatásai miatt nem sok esély van, az új szerződések száma korlátos, a meglévő állományok díjszintjei pedig - az erősödő piaci verseny miatt - továbbra is csökkenhet.
Némi növekedésre az életbiztosítási piacon lehet számítani, ahol a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos történések felhívták a lakosság figyelmét a hosszú távú megtakarítások szükségességére, az öngondoskodás szerepének fontosságára. A felosztó-kirovó finanszírozású rendszerek - melyekben a folyó nyugdíjkifizetéseket a folyó járulékbevételekből fedezik - ugyanis rendkívül érzékenyek a demográfiai változásokra.
A jelenlegi tendenciák mellett néhány évtized múlva eljuthatunk abba az állapotba, amikor akár kétszer annyi magyar nyugdíjas is lehet, mint ahányan járulékot fizetnek. Ilyen körülmények között a nyugdíjkassza aktuális bevételei nem fogják tudni fedezni a megélhetéshez szükséges nyugdíjkiadásokat - hívja fel rá a figyelmet a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke.
2010-ben 15 milliárd forint „tűnt el” az autóbiztosítási piacról Az elhúzódó válság 2010-ben különösen súlyosan érintette a nem életbiztosítási piacot: a díjbevételek csaknem 13 milliárd forintos zsugorodását elsősorban a gépjármű-biztosítások visszaesése okozta. Alapvetően a két autós ágazat, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco felelős a díjbevételek csökkenéséért. A kgfb-díjbevételek több mint 7 milliárd forinttal, 125,2 milliárdról 118 milliárd forintra csökkentek tavaly, ami 5,7 százalékos esésnek felel meg. „A jelentős csökkenés hátterében elsősorban a kgfb átlagdíjak évek óta tartó, folyamatos lejtmenete húzódik meg, ami részben az éles verseny, részben a javuló káralakulás eredménye” – mutatott rá Megyeri Gábor a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. A „kötelező” éves átlagdíja (az összes gépjármű kategóriát figyelembe véve) az elmúlt öt évben 2006 és 2009 között 34.250 forintról 32.260 forintra mérséklődött, míg 2010-ben már csak mindössze 29.086 forintos értéket mutatott. Az autósok jól járnak, a biztosítók bevétele viszont csökken A díjbevételek zsugorodásának azonban van egy másik oka is: a gazdasági válság hatására mélypontra zuhant az új autó értékesítés, ami kevesebb új kötelező biztosítást generált. Eközben viszont több autót vontak ki a forgalomból tulajdonosaik, mivel a csökkenő jövedelem, a növekvő üzemanyagár és a romló életkörülmények hatására sokan kénytelenek voltak lemondani a gépkocsi-használatról. Az kgfb alacsonyabb díjszintjének kialakulásának irányába hatott a díjak könnyű összehasonlíthatósága is. E tekintetben a Magyar Biztosítók Szövetsége igen fontos lépést tett tavaly ősszel: létrehozta a MABISZ Díjnavigátort. A 2010-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban 1,25 millióan mondták fel szerződésüket és kötöttek újat. Ez a szám a 2009-es 1,5 millióhoz képest csökkenés, ám már nem minden szerződés évfordulója esik egybe a naptári év végével. Lényegesen, a 2009. évi 515 ezerről mintegy 310 ezerre csökkent azon ügyfelek száma is, akik felmondták, majd ugyanannál a biztosítónál kötötték meg újra kgfb-szerződésüket. Egyre alacsonyabb a casco-kötések száma A casco-piacon még a kgfb-nél is erőteljesebb visszaesés volt tapasztalható tavaly. A díjbevételek ebben a szegmensben – a MABISZ becslése szerint – 8 milliárd forinttal estek vissza, ami közel 9 százalékos csökkenésnek felel meg. A díjbevételek mérséklődésében az éles verseny miatt csökkenő díjak is szerepet játszottak. A válság elhúzódó hatásának számlájára írható az is, hogy a gépjármű-finanszírozási piacon is sok a bedőlt hitel, amikor a tulajdonos nem tud törleszteni és a finanszírozó kénytelen visszavenni a gépkocsit. De még ha nem is kerül sor erre a végső lépésre és sikerül az adósnak a hitelt visszafizetnie, a gépjármű-tulajdonosok akkor is megpróbálnak ott spórolni, ahol csak tudnak. „Ha a hitelt visszafizeti az autótulajdonos, és így már nem ’kötelező’ fenntartania a casco biztosítást, nagyon gyakori, hogy megszünteti a szerződést annak ellenére, hogy egy három-négy éves autó esetében jelentős vagyoni kockázatot vállal magára.” – hívja fel a figyelmet egy lényeges szempontra a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. |
Privátbankár - Szilágyi Balázs