
Albright szerint a félelemnek "helye van". A világ hét évtizede nem félt kellő mértékben Hitlertől. Irak még mindig lőporos hordó, Afganisztán sem nyugodt, Irán veszélyt jelent és Észak-Korea ügye sem rendeződött. Pakisztán is fejfájást okoz, és az al-Kaida nem lankadó figyelmet igényel.
Mindezek ellenére az amerikaiakat túlzott mértékben megfélemlítették. A félelem alapján háttérbe lehetett szorítani az alkotmány védelmét, a nemzetközi jog tiszteletben tartását és a szövetségesek iránti tiszteletet. A Fehér Ház által táplált félelem kultúrája leszűkítette az amerikai külpolitikát és mérgezte a másokkal való párbeszédet.
Albright szerint Amerika megítélése az utóbbi években szinte szabadesésben zuhant, mert Washington saját szája íze szerint akarta formálni a világot, másokra való tekintet nélkül.
Az Egyesült Államok nemet mond az atomfegyverek elterjedésére, miközben a világ leghatalmasabb nukleáris fegyverarzenáljával rendelkezik. A jog tiszteletben tartását követeli, de nem tiszteli a genfi egyezményeket. El a kezekkel Iraktól, hangoztatja Amerika, de csapatai megszállva tartják Bagdadot. Kína fegyverkezésére hívja fel a figyelmet, miközben többet költ védelmi célokra, mint a világ összes többi országa együttvéve - sorolta Albright.
A szakértő szerint sajnos több országban a Bush-kormánnyal azonosítják az Egyesült Államokat, amelynek tekintélye omladozik.
Albright szerint Amerika vezető szerepét a félelemre építve nem lehet megújítani. Helyre kell állítani az amerikai hagyományokba, értékekbe vetett hitet, tiszteletben tartva ugyanakkor mások hitét. A jó és gonosz fogalmán alapuló leegyszerűsített világképen túl kell lépni - foglalt állást a volt külügyminiszter.
Obamát már úgy védik, mintha elnök lenne
Kampány az utolsó leheletig - mégis sok a bizonytalan
Obama feljött: legyűri Hillaryt?
Bush neve szitokszó lett a kampányban
MTI