Alkotmányozás: be kell vonni az embereket

Egy kétharmados parlamenti többségnek nem csak jogi, hanem morális értelemben is joga lenne alkotmányozni, ha a választási kampányban, a döntési helyzetben lévő választókkal közölte volna a pontos közjogi elképzeléseit - reagált Schiffer András a kérdésre, miszerint mit ért azon a korábbi kijelentésén, hogy most az a kérdés, vajon az emberek részt vehetnek-e az alkotmányozásban.

Mivel a fenti helyzet nem állt elő 2010 áprilisában, a választások idején, ezért a Lehet Más a Politika még tavaly májusban azt javasolta: első lépésben ne alkotmány-előkészítő bizottság alakuljon a parlamentben, hanem egy paritásos bizottság, amely megtervezi, "miként csatornázzák be” az emberek véleményét az új alaptörvény elfogadása során.

Nem egy a sok közül

Az alkotmány nem egy a sok kétharmados törvény közül – emlékeztetett az LMP frakcióvezetője – , az ugyanis az egész jogrendszert átható morális elvek összességét tartalmazza.

“Ezért mondjuk: nem az a kérdés, hogy mi vagy mások részt vesznek-e az alkotmányozás folyamatában, hanem az, hogy van-e erkölcsi alapja ennek a mostani alkotmányozási folyamatnak, részt tudnak-e venni benne érdemben az emberek, azon túl, hogy kérdőíveket visszaküldenek, akik visszaküldenek” - hangoztatta Schiffer András, utalva a Szájer József vezette – az alkotmány nemzeti konzultációját levezénylő – bizottság által szerkesztett és kiküldött lakossági kérdőívekre a Duna Televízió műsorában.

“Először is nem becsülném le, hogy kérdőíveket küldünk ki, hiszen ez az emberek megkérdezésének egy nagyon hatékony és célszerű módja” - reagált az elhangzottakra Salamon László. A vélemények beszerzésének módszerét egyébként az alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság kulcskérdésként kezelte, és “Magyarország újkori történetében még soha nem nyitották ilyen szélesre a kapukat" alkotmányozás ügyében a társadalom előtt, mint most - hangoztatta a KDNP-s politikus.

A műsorban elhangzott: az alkotmányban megjelölt állami szerveket, az érdek-képviseleti szövetségeket, a nemzeti-etnikai kisebbségek szövetségeit véleménynyilvánításra kérték. Ezen túl megkeresték az alkotmányjogi szakmát, a tudományegyetemeket és a Magyar Tudományos Akadémiát is ugyanezen célból. Emellett minden társadalmi szervezet, sőt, magánszemély előtt is megnyitották a kormányzó erők annak a lehetőségét, hogy elképzeléseit, javaslatait, véleményét elküldje az új alaptörvényt előkészítő eseti bizottságnak – sorolta a konzultációs folyamat állomásait Salamon László.

“Még normális esetben is, ha egy alaptörvény megszerkesztéséről van szó, valamilyen formában, intézményesített módon be kell vonni az embereket a folyamatba” - reagált Schiffer András. Emellett természetesen igaz: ha kétharmados felhatalmazást kap egy többség egy demokráciában, ám alkossa meg a szerinte legjobb alaptörvényt – mondta a politikus “Egy gond van: ahogyan Gyurcsány Ferenc 2006-ban elhallgatta a gazdasági adatokat azért, hogy megszerezze a rendes többséget a parlamentben, most Orbán Viktor elhallgatta a közjogi terveket" - szögezte le az LMP-s politikus.

Három feltétel az LMP részéről

További ok, amiért nem vesznek részt az alkotmányozási folyamatban, az a Fidesz alkotmányossághoz való hozzáállása – érvelt az LMP-s politikus. Ami szerinte abban “csúcsosodott ki”, hogy amikor az Alkotmánybíróság hozott egy, a miniszterelnök számára nem tetsző döntést tavaly októberben, erre az volt a többség reakciója, hogy egy másik alkotmányos szerv, az Alkotmánybíróság hatáskörét megkurtították. “Ez a lépés nem méltó egy jogállamhoz, és arról tanúskodik, hogy a Fidesz-KDNP az alkotmányosságot nem tiszteli, nem tiszteli azt, hogy a többségi uralmat az alkotmányosság korlátozza” - hangzott a nyilatkozatban.

Az LMP a demokratikus alkotmányozás feltételeként – amikor is rész tudna venni a párt a folyamatban - három feltételt állított fel. Ebből kettőre – az AB hatáskörének visszaállítására és az új alaptörvényt megerősítő népszavazásra – már voltak pozitív jelzések a Fidesz részéről – emlékeztetett Schiffer. “Azt elég mulatságosnak tartom, hogy pont a harmadik feltételünktől – ami evidencia –, hogy ne öt hét alatt kodifikáljunk egy alkotmányt, hanem próbáljuk meg kitolni két fázisban azt az év végéig, pont ettől a legelzárkózóbb a Fidesz” - hangoztatta az ellenzéki politikus.

A kormányoldalnak fontos az ellenzék véleménye

Az érdemi munka tavaly júniusban kezdődött és idén év végén fog véget érni a kétharmados – sarkalatos – törvények elfogadásával, amik így, az alaptörvény majdani szövegével együttesen képezik az alkotmányos rendszert – reagált Salamon László. A KDNP-s politikus ismét emlékeztetett: még soha nem volt ilyen hosszú alkotmányozás Magyarországon; sem 1848-ban, sem 1920-ban, sem ´45-ben vagy ´89-ben; a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai például két-három hónapig tartottak, amikor a diktatúra alkotmányából egy demokratikus alkotmányt teremtettek - emlékeztetett a politikus.

Hogy a kormányoldalnak mennyire fontos az ellenzék visszatérése az alkotmányozásba, azt mi sem igazolja jobban, mint hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban végzett munkát követően megtették azt a “páratlan gesztust” az ellenzék felé, hogy a kész, bizottsági szinten egyhangúlag elfogadott alkotmány-koncepciót puszta vitairattá, egy szinttel lejjebb lévő dokumentummá nyilvánították a kormányoldal képviselői – mondta Salamon László.

Ha ugyanis a koncepciót megszavazták volna kétharmados többséggel, az már megkötötte volna az alkotmány normaszövegének konkrét szövegezési irányát is. Most megnyílt az a lehetőség, hogy mindegyik párt beadhasson egy önálló alkotmánytervezetet, és azokat párhuzamosan tárgyalják az alkotmány-előkészítő bizottság koncepciójával. “Nem egészen értem, miről szól ez a vita” - reagált Salamon László a Duna Tv tegnapi adásában.

Privátbankár