.jpg)
Tízből hét üzleti döntéshozó a közkiadások csökkentését javasolja az államadósságok mérséklésére a KPMG nemzetközi felmérése szerint, az adóemelést csak a megkérdezettek 1 százaléka támogatja.
.jpg)
A KPMG nemzetközi felmérése 26 ország 538 felső szintű üzleti döntéshozójának bevonásával készült a közelmúltban. A tanulmány arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen eszközök állnak a kormányok rendelkezésére az államadósságok mérséklésére, illetve ezen eszközök milyen támogatottsággal bírnak az üzleti élet képviselői körében Európában, Amerikában, valamint az ázsiai-csendes-óceáni térség országaiban.
Arra a kérdésre, hogy a közkiadások mely területén lenne a költségek lefaragására leginkább szükség, a válaszadók körében a legnépszerűbb megoldási javaslat a köztisztviselői fizetések mérséklése volt. A megkérdezettek 53 százaléka választotta ezt a lehetőséget. Ezt követi 47 százalékkal a védelmi kiadások csökkentése, majd 34 százalékkal a szociális kiadások területe. A köztisztviselői fizetések csökkentését támogatók és ellenzők aránya országonkénti lebontásban igen változatos képet mutat. Írországban 100 százalékos támogatottsággal bír e javaslat, Franciaországban viszont csak a válaszadók 12 százaléka döntene emellett.
A KPMG kutatása kitért az infrastrukturális beruházások kérdésére is. A válaszokból kitűnik, hogy ezek támogatottsága a legtöbb országban igen magas, csak a válaszadók 24 százaléka gondolja azt, hogy ezek mérséklésével lenne kezelhető országuk államadóssága. Itt is vannak azonban kivételek. Japánban és Hongkong-ban megosztottak a nézetek ezzel kapcsolatban, Kínában azonban a többség - 61 százalék - a beruházások számának és mértékének jelentős csökkentése mellett foglalt állást.
A felmérés eredményét ismertető közlemény szerint nem okozott meglepetést, hogy a megkérdezett üzleti döntéshozók körében az adózás területe nem volt túl népszerű. A válaszadók csupán 1 százaléka vélekedett úgy, hogy kormányaik az adók mértékének emelésével talán képesek kezelni az államadósság problémáját. A felmérés szerint ugyanakkor a válaszadók 19 százaléka elfogadhatónak tartaná ezt a lehetőséget, de csakis abban az esetben, ha az adóemelés kizárólag az adósság jelenlegi szintjének csökkentését szolgálja, és nem része az általános adózásnak.
Az adóemelést legnagyobb számban az Egyesült Királyságban és Japánban támogatnák, 65 illetve 60 százalékban, míg a legkevésbé Hollandiában, Olaszországban, Lengyelországban, Oroszországban és Szlovákiában lenne népszerű ez az intézkedési forma.
"Az adók mértékének megváltoztatása, esetleg új adónemek bevezetésének lehetősége minden kormány számára adott. Az elmúlt évtizedben lassú elmozdulás figyelhető meg a társasági adókból származó bevételek irányából a közvetett adók irányába. Ez az elmozdulás azonban ebben az évben jelentősen felgyorsult, 2010 augusztusában legalább 10 ország emelte meg az általános forgalmi adó vagy a GST mértékét, illetve további két ország, Kína és India új fogyasztási adók bevezetését tervezi 2010 és 2013 között" - nyilatkozta a felmérés kapcsán Loughlin Hickey, a KPMG International vezető adópartnere.
A válaszok alapján egyértelműen nagy egyetértés mutatkozott abban a kérdésben, hogy a társasági adó, a fogyasztási adó és a személyi jövedelemadó mértéke a jelenlegi vagy ennél alacsonyabb szinten maradjon.
Az ázsiai-csendes-óceáni térségben a válaszadók 39 százaléka szerint a társasági adó mértékének valahol 20 és 30 százalék között kell lennie, 38 százalék viszont azt gondolja, hogy 10 és 20 százalék között lenne ez elfogadható. Az átlagos mérték a válaszadók szerint a 22 százalék, ami alacsonyabb a jelenleg érvényben lévő 27,5 százalékos szintnél.
Európában a megkérdezettek 76 százaléka szerint 10 és 30 százalék között van a társasági adó elfogadható mértéke, az átlagos szint a 24 százalék, ami alig valamivel magasabb az EU országaiban érvényben lévő átlagnál, ez jelenleg 23,2 százalék. Az amerikai válaszadók 36 százaléka a 20 és 30 százalék közötti mértékre voksol, itt jelenleg az átlag 27 százalék közelében van.
A fogyasztási adóval kapcsolatban az európai válaszadók 55 százaléka 15 és 20 százalék közé teszi a számára elfogadható mértéket, az ázsiai-csendes-óceáni térségben ez a szám 5 és 10 százalék közé esik a válaszadók 48 százaléka szerint, míg az amerikaiak megosztottak a kérdésben, egy részük 5 és 10, míg másik részük 15 és 20 százalékra szavazott.
A kutatás alapján más képet mutat a személyi jövedelemadók esetleges emelésének kérdése. Az európai válaszadók szerint a 40 százalék vagy afölötti mérték még elfogadható, az amerikai válaszadók jelentős mértékben megosztottak a kérdésben (10 és 40 százalék között), az ázsiai-csendes-óceáni térség országainak válaszadói viszont egyértelműen a jelenleginél alacsonyabb mértéket tartanak elfogadhatónak, a többség (34 százalék) 10 és 20 százalék közé teszi ezt a szintet.
A KPMG szerint a nemzetközi kutatásába bevont 538 felső szintű üzleti döntéshozó álláspontja, az általuk képviselt cégek méreteinél fogva, hitelesen tükrözi a mérvadó és politikától független gazdasági szféra véleményét a kívánatos adópolitikáról.
MTI
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
