APEH-os kedvezmények: így kell kérni

Fizetési kedvezményt kizárólag kérelemre engedélyezhet az adóhatóság. A kérelem irányulhat a fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére is. Adót csak magánszemély esetén lehet mérsékelni.

Az adózás rendjéről szóló törvény bizonyos feltételek megléte esetén méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, ez pedig egyedi esetekben enyhítési lehetőséget ad a jogszabályi szigorral szemben. A törvény ugyanis alapelvként írja elő, hogy "az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.”

Az APEH által közzétett tájékoztató szerint az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt a törvény lehetővé teszi, ugyanakkor egyben köteles is a méltányosan eljárni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a kapcsolódó feltételeknek megfelelnek. Fontos tudni, hogy a fizetési könnyítés engedélyezése nem jogosultság, az nem jár automatikusan, arra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor van lehetősége az adóhatóságnak.

A törvény azoknak biztosít méltányossági lehetőséget, akik fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni. Az eljárások alapja a fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére, összefoglaló néven: fizetési kedvezményre irányuló kérelem. Fizetési kedvezmény engedélyezése tehát kizárólag kérelemre történhet - olvasható az adóhatóság honlapján.

A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

A mérséklés iránti kérelmek elbírálása során fel sem merül a késedelmi pótlék felszámításakor és a bírság kiszabásakor értékelhető körülmények vizsgálata, mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént. A fizetési kedvezmények elbírálása során tehát csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e vagy sem - hívja a figyelmet az APEH.

A kérelmet az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező (magánszemély esetében az állandó lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti) APEH Regionális Igazgatóságok megyeszékhelyeken működő Fizetési Kedvezmények Osztályain kell előterjeszteni. Ügyfélkapus kapcsolat esetén lehetőség van a fizetési kedvezményre irányuló kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére is. A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke 2200 forint, amelyet banki átutalással, illetve készpénzátutalási megbízással (csekk) valamint az erre kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával lehet teljesíteni.

Fontos tudni, hogy a fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni, vagy elengedni.

Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetén lehet mérsékelni a magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozás, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék kivételével, ez utóbbiak mérséklésére pedig még magánszemély adózó esetében sincs jogszabályi lehetőség - hívja fel rá a figyelmet az APEH. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére van lehetőség.

Nem csak az adó miatt kérlelhetjük az APEH-ot

Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelni, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság.

Nem bírják az adózók, 83 ezren enyhítést kértek

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető vagy engedhető el, ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás).

A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának - áll az adóhatóség tájékoztatójában.

Vissza a feladónak: így vitathatók a számlák
Elektronikus bevallás: két év kellett a működéshez
Mindig is lesznek adóparadicsomok
Az alkalmi munkavállalók a legproblémásabbak?
APEH: még mindig sláger a feketézés
Itt az APEH feketelistája: kik lógnak a legtöbbel?

Privátbankár