Az október 3-i választás után várhatóan átrendezik majd a képviselő-testületi üléstermeket az önkormányzatoknál, mivel összességében harmadával csökken a képviselők száma.
Néhány héttel a választások előtt több önkormányzatnál fejtörést okoz, miként lehetne majd "ésszerűen" átalakítani a testületi üléseknek helyet adó termek berendezését. Az erről szóló döntést azonban már az új önkormányzati vezetésnek kell kimondania.
Az új forma és az ülésrend kialakításában, ahogy korábban, most is várhatóan szerepet kap majd, hogy az adott képviselő-testületek összetétele hogyan alakul; mely frakciókat, képviselőket lehet majd egymás mellé, vagy éppen egymással szemben "leültetni".
A kisebb létszámú testületek miatt várhatóan már az alakuló üléseken több helye lesz a médiának, köztük a televíziós stáboknak, és kényelmesebben helyet tud foglalni az érdeklődő hallgatóság is.
Az átalakítás azokon a településeken, kerületekben okoz komolyabb fejtörést, ahol eddig a díszteremben, általában beépített padsorok között ültek a képviselők. Ezeken a helyeken legfeljebb annyit tehetnek, hogy a képviselőket "előrébb" ültetik. A mögöttük felszabaduló helyeket pedig a különböző szakmai és politikai tanácsadók, képviselői munkatársak, osztályvezetők, az önkormányzati cégek vezetői, valamint a hallgatóság tölthetik fel.
A megyei közgyűlési termekben is szokatlanul üresek lesznek majd eleinte a padsorok. A leglátványosabb talán a Fővárosi Közgyűlés ülésterme, az Újvárosháza Díszterme lesz, ahol a képviselők eddig is szinte "elvesztek" az első padokban. A 67-ről 34 tagúra csökkenő közgyűlés tagjai közül ráadásul többen - az új főpolgármester és a helyettesei - nem is a padsorokban ülnek majd, hanem a szemközt felállított pódiumon.
A négy évvel ezelőttinél egyharmaddal kevesebb, közel 17 ezer önkormányzati képviselőt választunk az októberi helyhatósági választáson; a 19 megyei közgyűlés létszáma pedig a négy évvel ezelőtti 835-től 391-re, vagyis kevesebb mint felére csökkent.
Néhány héttel a választások előtt több önkormányzatnál fejtörést okoz, miként lehetne majd "ésszerűen" átalakítani a testületi üléseknek helyet adó termek berendezését. Az erről szóló döntést azonban már az új önkormányzati vezetésnek kell kimondania.
Az új forma és az ülésrend kialakításában, ahogy korábban, most is várhatóan szerepet kap majd, hogy az adott képviselő-testületek összetétele hogyan alakul; mely frakciókat, képviselőket lehet majd egymás mellé, vagy éppen egymással szemben "leültetni".
A kisebb létszámú testületek miatt várhatóan már az alakuló üléseken több helye lesz a médiának, köztük a televíziós stáboknak, és kényelmesebben helyet tud foglalni az érdeklődő hallgatóság is.
Az átalakítás azokon a településeken, kerületekben okoz komolyabb fejtörést, ahol eddig a díszteremben, általában beépített padsorok között ültek a képviselők. Ezeken a helyeken legfeljebb annyit tehetnek, hogy a képviselőket "előrébb" ültetik. A mögöttük felszabaduló helyeket pedig a különböző szakmai és politikai tanácsadók, képviselői munkatársak, osztályvezetők, az önkormányzati cégek vezetői, valamint a hallgatóság tölthetik fel.
A megyei közgyűlési termekben is szokatlanul üresek lesznek majd eleinte a padsorok. A leglátványosabb talán a Fővárosi Közgyűlés ülésterme, az Újvárosháza Díszterme lesz, ahol a képviselők eddig is szinte "elvesztek" az első padokban. A 67-ről 34 tagúra csökkenő közgyűlés tagjai közül ráadásul többen - az új főpolgármester és a helyettesei - nem is a padsorokban ülnek majd, hanem a szemközt felállított pódiumon.
A négy évvel ezelőttinél egyharmaddal kevesebb, közel 17 ezer önkormányzati képviselőt választunk az októberi helyhatósági választáson; a 19 megyei közgyűlés létszáma pedig a négy évvel ezelőtti 835-től 391-re, vagyis kevesebb mint felére csökkent.
MTI
Több mint másfélszeres kereslet mellett értékesített diszkont kincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ. 
