Az Atlantis amerikai űrrepülőgép vasárnap este összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással
Az űrhajósok a zsilipek átvizsgálása után beléptek az űrállomásra, ahol Fjodor Jurcsihin és Oleg Kotov orosz kozmonauta, valamint Sunita Williams amerikai űrhajósnő fogadta őket - közölte a Moszkva melletti űrrepülés-irányító központ. Sunita Williamset, aki hat hónapja tartózkodik az ISS-n, a repülőmérnök Clayton Anderson váltja fel.
Az űrsikló, amely pénteken indult a floridai Cape Canaveralból, hét amerikai űrhajóssal (ezúttal valamennyien férfiak) és 100 milliárd dollár értékű berendezéssel a fedélzetén, közép-európai idő szerint 21 óra 38 percekor kapcsolódott az ISS-hez 354 kilométernyire a Csendes-óceán nyugati térsége fölött. Az összekapcsolódás után egy órára volt szükség annak ellenőrzésére, hogy az űrsiklót és az űrállomást összekötő zsilipek hermetikusan zárnak-e, ezután léphettek az űrhajósok az ISS-be. A kétnapos utazás alatt a legénység robotkar segítségével vizsgálta a hőszigetelő habrétegen keletkezett rést, amelyről a szakemberek megállapították, hogy nem jelent veszélyt a légkörbe való visszatéréskor.
Két órával az összekapcsolódás előtt az ISS-en tartózkodó űrhajósok üdvözlésképpen kivilágították az űrállomást.
Röviddel összekapcsolódás előtt az Atlantis másodpercenként 3 centiméteres sebességgel közeledett az űrállomáshoz Rick Sturckow parancsnok irányításával. Az űrrepülőgép az ISS tengelyére merőlegesen közeledve megfordult, hogy a nyolc perces manőver alatt az űrállomás lakói mintegy 300 felvételt készíthessenek a hasáról, a hővédő pajzs esetleges sérüléseinek megállapítására. A pajzs felszállás közben láthatóan megsérült. A repedés a szigetelő habréteg szokatlan gyűrődésének a következménye, nem törmelék ütötte. A légkörbe való visszatéréskor az űrrepülőgép ezen része 371 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletnek nincs kitéve, ez nem az olyan rész, amely a NASA szerint végzetes problémát okozhat.
A Columbia űrrepülőgép 2003-as szerencsétlenségét az okozta, hogy egy indításkor levált szigetelőfoszlány az űrsikló szárnyának ütközve megrongálta a hővédő pajzsot, és a gép a légkörbe való visszatéréskor túlhevült, felrobbant, mind a hét asztronauta halálát okozva.
Az Atlantis 11 napig tartózkodik a világűrben, ebből nyolcat tölt a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakozva. A küldetés alatt az amerikai űrhajósok folytatják az űrállomás szerkezetének további építését: egy több mint 16 tonnás szelvényt, valamint napelemeket és antennákat illesztenek az űrállomáshoz. A munkálatok elvégzéséhez háromszor kell űrsétát tenniük. Az űrsikló küldetését két nappal meghosszabbítják, ha előre nem látott feladatok miatt erre szükség lesz.
Atlantis az űrben
Az űrben ragadt az ebédet felrobbantó űrhajósnő
Nemzetközi légierő-bemutató Magyarországon
MTI
Az űrhajósok a zsilipek átvizsgálása után beléptek az űrállomásra, ahol Fjodor Jurcsihin és Oleg Kotov orosz kozmonauta, valamint Sunita Williams amerikai űrhajósnő fogadta őket - közölte a Moszkva melletti űrrepülés-irányító központ. Sunita Williamset, aki hat hónapja tartózkodik az ISS-n, a repülőmérnök Clayton Anderson váltja fel.
Az űrsikló, amely pénteken indult a floridai Cape Canaveralból, hét amerikai űrhajóssal (ezúttal valamennyien férfiak) és 100 milliárd dollár értékű berendezéssel a fedélzetén, közép-európai idő szerint 21 óra 38 percekor kapcsolódott az ISS-hez 354 kilométernyire a Csendes-óceán nyugati térsége fölött. Az összekapcsolódás után egy órára volt szükség annak ellenőrzésére, hogy az űrsiklót és az űrállomást összekötő zsilipek hermetikusan zárnak-e, ezután léphettek az űrhajósok az ISS-be. A kétnapos utazás alatt a legénység robotkar segítségével vizsgálta a hőszigetelő habrétegen keletkezett rést, amelyről a szakemberek megállapították, hogy nem jelent veszélyt a légkörbe való visszatéréskor.
|
Az Enterprise 1976-ban gördült ki a szerelőcsarnokból; a Columbia 1981-ben állt Föld körüli pályára. A Challenger 1982-ben érkezett, és 4 év múlva robbant fel; a Discovery 1983-ban készült el, és 2003-ban érte balszerencse. Az Atlantis 1985-ben épült, az Endeavour pedig 1991-ben készült el, a Challenger pótlására. Tekintse meg képgalériánkat!
|
Két órával az összekapcsolódás előtt az ISS-en tartózkodó űrhajósok üdvözlésképpen kivilágították az űrállomást.
Röviddel összekapcsolódás előtt az Atlantis másodpercenként 3 centiméteres sebességgel közeledett az űrállomáshoz Rick Sturckow parancsnok irányításával. Az űrrepülőgép az ISS tengelyére merőlegesen közeledve megfordult, hogy a nyolc perces manőver alatt az űrállomás lakói mintegy 300 felvételt készíthessenek a hasáról, a hővédő pajzs esetleges sérüléseinek megállapítására. A pajzs felszállás közben láthatóan megsérült. A repedés a szigetelő habréteg szokatlan gyűrődésének a következménye, nem törmelék ütötte. A légkörbe való visszatéréskor az űrrepülőgép ezen része 371 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletnek nincs kitéve, ez nem az olyan rész, amely a NASA szerint végzetes problémát okozhat.
A Columbia űrrepülőgép 2003-as szerencsétlenségét az okozta, hogy egy indításkor levált szigetelőfoszlány az űrsikló szárnyának ütközve megrongálta a hővédő pajzsot, és a gép a légkörbe való visszatéréskor túlhevült, felrobbant, mind a hét asztronauta halálát okozva.
Az Atlantis 11 napig tartózkodik a világűrben, ebből nyolcat tölt a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakozva. A küldetés alatt az amerikai űrhajósok folytatják az űrállomás szerkezetének további építését: egy több mint 16 tonnás szelvényt, valamint napelemeket és antennákat illesztenek az űrállomáshoz. A munkálatok elvégzéséhez háromszor kell űrsétát tenniük. Az űrsikló küldetését két nappal meghosszabbítják, ha előre nem látott feladatok miatt erre szükség lesz.
Atlantis az űrben
Az űrben ragadt az ebédet felrobbantó űrhajósnő
Nemzetközi légierő-bemutató Magyarországon
MTI
Meglepetést okozott az Adidas. 
