Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Kelet-Európában a történelem során még nem látott ütemű átalakulás zajlott le, és a jelenlegi válság idején a feladat annak megakadályozása, hogy a folyamat visszaforduljon
Kelet-Európában "a történelem során még nem látott ütemű" átalakulás zajlott le, és a jelenlegi válság idején a feladat annak megakadályozása, hogy a folyamat visszaforduljon, mondták csütörtök esti londoni helyzetértékelésükben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezetői, akik szerint a bank a korábban tervezett csökkentés helyett növelni fogja a fejlettebb közép-európai térség finanszírozását is.
Varel Freeman, a tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult londoni bank amerikai alelnöke kijelentette: az EBRD - jóllehet nem utolsó mentsvár hitelezési vagy finanszírozási szempontból - "továbbra is nyitva van", és csak decemberben 13 tranzakciót hajtott végre kedvezményezett térségében, félmilliárd euró értékben.
Amerre csak nézünk, tőkehiányt látunk, és azt, hogy egyébként életképes, szilárd hosszú távú kilátásokkal bíró cégek szorulnak külső finanszírozásra - mondta az alelnök.
Az EBRD a nap folyamán közölte, hogy a kedvezményezett térségére adott idei növekedési előrejelzését az eddigi 3 százalékról 2 százalék alá csökkentette.
Freeman a kereskedelmi szektor kockázatvállalási hajlamának csökkenését illusztrálandó elmondta: korábban minden egységnyi értékű EBRD-finanszírozáshoz tipikusan négy-ötször annyi társfinanszírozás járult a magánszférából; ez az arány jelenleg kétszeres.
Freeman az EBRD székhelyén csütörtök este tartott helyzetértékelés során megerősítette: a bank az idén "drámaian növeli" tevékenységét a fejlettebb közép-európai országokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-ben már nem lesz szükségük az EBRD támogatására.
Az MTI kérdésére, hogy ezek szerint leállt-e a bank kivonulása ebből a térségből, az alelnök úgy fogalmazott: megfordult a Közép-Európában eszközölt finanszírozások értékcsökkenésének folyamata. Freeman szerint a közép-európai kedvezményezett országok az idén a tervezettnél 500 millió euróval több új finanszírozást kapnak az EBRD-től, amivel a kétszeresére növekszik a korábban előirányzott összeg.
A londoni bank már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy a válságra tekintettel 2009-ben rekord értékű, 7 milliárd euró új finanszírozást nyújt a kedvezményezett térségébe tatozó átalakuló országoknak, és ennek jelentős részét a fejlettebb közép-európai gazdaságok kapják.
Az EBRD 2007-ben - a legutóbbi olyan teljes évben, amelyről végleges adatok vannak - összesen 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, de az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott. A közép-európai EU-országcsoportban az EBRD abban az évben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban.
A londoni bank már 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra. A csütörtöki londoni tájékoztatón azonban megerősítették, hogy a pénzügyi válságból reálgazdasági válsággá fajult helyzetben az EBRD visszafordítja a fejlettebb közép-európai térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot.
Ezt tavaly novemberben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is kérte. A kormányfő által Thomas Mirow-nak, az EBRD német elnökének és a bank részvényes kormányainak küldött akkori levélben az állt: a közép-európai átalakuló országok jelentős gazdasági nyomás alá kerültek a globális pénzügyi felfordulás miatt, és korlátozott a pénzügyi kapacitásuk arra, hogy pótolják az ingatag tőkeáramlásokat és helyreállítsák a piaci bizalmat.
Gyurcsány Ferenc ezért azt kérte, hogy a bank a térségi befektetések csökkentése helyett jelentősen növelje a Közép-Európának nyújtott finanszírozásokat, egészen addig, amíg erre a jelenlegi válság leküzdése végett szükség van.
A csütörtöki londoni tájékoztatón Erik Berglöf, az EBRD főközgazdásza azt mondta: a válság egyik mellékhatása az EU-tag kedvezményezett országokban az infláció meredek lassulása, ami közelebb hozhatja ezeknek az országoknak az euróövezeti csatlakozását.
Az MTI kérdésére, hogy elképzelhetőnek tartja-e a maastrichti csatlakozási feltételrendszer lazítását az EU és az euróövezeti jegybank (EKB) részéről, Berglöf úgy fogalmazott, hogy ezek az intézmények "eddig sem a feltételek enyhítéséről voltak ismertek".
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Kelet-Európában a történelem során még nem látott ütemű átalakulás zajlott le, és a jelenlegi válság idején a feladat annak megakadályozása, hogy a folyamat visszaforduljon .jpg)
.jpg)
Ismét Janez Jansa volt miniszterelnököt választották meg Szlovénia legnagyobb ellenzéki pártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) élére. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
