
A Mol a legnagyobb cég a Budapesti Értéktőzsdén, és az OMV nyári jelentkezése "durva ébresztő volt" Magyarország számára, áll a Euromoney elemzésében. A folyóirat felidézi, hogy a 90-es évek gyors privatizációja nyomán sok vállalat került külföldi versenytársak kezébe, és ennek következtében kevés nagy tőkeértékű cég forog a BÉT-en.
A budapesti tőzsde emellett "a mélység hiányától is szenved": 41 cég részvényeit forgalmazza, miközben Bécsben száz, Varsóban több mint 300 vállalatot jegyeznek. A gyengén teljesítő magyar gazdaság sem teremt jó feltételeket az új bevezetéseknek. A magyar gazdaság hagyományos erősségét jelentő közvetlen külföldi befektetések ritkán igényelnek pótlólagos helyi tőkeforrást, és még e működőtőke-bveáramlás is hanyatlani kezdett tavaly.
Ráadásul nemhogy ritkává váltak az elsődleges nyilvános kibocsátások a magyar részvénypiacon, de az utóbbi években jelentős tőzsdei kivezetések is történtek, áll a Euromoney elemzésében.
A BNP Paribas Hungary vezérigazgatója, Francois Regnier azt mondta a londoni gazdasági magazinnak, hogy összességében több vállalat távozott, mint amennyi megjelent, "ami nem jó folyamat a Budapesti Értéktőzsde számára".
Az Euromoney szerint 2006-ban és 2007-ben is csak három-három új bevezetés volt a BÉT-en, 2004-ben és 2005-ben pedig mindössze egy-egy. Ez összemérhető a bécsi és a prágai hét, illetve két tavalyi elsődleges nyilvános kibocsátással, Varsóban ugyanakkor 70 bevezetés volt.
A Euromoney megfogalmazása szerint a magyar tőkepiacra leselkedő veszély mértéke egyértelmű. A magazin idézi Jaksity Györgyöt, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatóját, aki a lapnak azt mondta: egy tőzsdének "vállalatokra van szüksége, amelyekkel kereskednek ... ha elvesszük a Molt és az OTP-t, nem sok minden marad".
Az elemzés szerint a BÉT két legnagyobb vállalatának esetleges távozása valóban olyan mértékű likviditás-kivonást jelentene, hogy "kételyek merülnének fel a piac szerepével kapcsolatban".
A Euromoney szerint az OTP-ről is "úgy tartják egy ideje, hogy megérett az átvételre". A bank azonban a lapnak eljuttatott közleményében leszögezi: az ellenséges átvételi kísérletek szokatlanok a bankszektorban, és az OTP alapokmányában tulajdonosi és szavazatijog-korlátozó cikkelyek vannak.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke szerint erősen indokolt, hogy a hazai és a térségi cégek a helyi tőzsdéken jelenjenek meg, mert a globális piacokon, Londonban és New Yorkban nem részesülnek ugyanabban a figyelemben és kiszolgálásban.
Begyűrűzött a félelem a BÉT-re
Magasan a Mol a legnyereségesebb
Mol, Audi és Nokia: ők a három legnagyobbak (hanganyag)
OMV vs. CEZ: miért az utóbbi mellett döntött a Mol? (hanganyag)
A helyi multik csatája hajtotta a tőzsdét (hanganyag)
MTI