.jpg)
Nem lesz több pénzünk üdítő, édesség, snack fogyasztására, így annyit költhetünk majd az új adóval ezekre a termékekre, mint előtte Rövid időn belül nem lesz több pénzük a családoknak üdítő, édesség, snack fogyasztására, így nagyjából annyi lesz a költekezés értéke a hamburgeradó bevezetése után ezekből a termékekből, mint előtte - prognosztizálja az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
Korábban „hamburgeradó”, újabban „chips-adó” névvel illette a köznyelv, hivatalos neve pedig népegészségügyi termékadó lesz annak az új adónak, melyet az a vállalkozás fizet, amely meghatározott termékek esetében a törvényben megszabott mértékek feletti, hozzáadott cukor- és só-, valamint koffeintartalmú élelmiszereket elsőként értékesít a belföldi piacon (üdítőitalok, energiaitalok, édességek, jégkrémek, sós snackek, étkezési porok közül gyárt, vagy importál).
Az OKSZ közleménye szerint a várható hatások, piaci szempontból a következők lehetnek: rövid időn belül nem lesz több pénzük a családoknak üdítő, édesség, snack fogyasztására, így nagyjából annyi lesz a költekezés értéke az adó bevezetése után ezekből a termékekből, mint előtte. Az előbbiek alapján a termékadóval érintett termékcsoportok értékesítésében belső átrendeződés várható, az adóval terhelt termékek ára emelkedni, ennek következtében értékesítésük mennyisége (literben, tömegben, darabban számolva) csökkenni fog, ami - el kell ismerni - egyezik az egészségpolitikai célokkal: a visszaesés mértéke a termékadó nagyságától függ (minél nagyobb lesz a termékadó, annál nagyobb csökkenés várható).
A gyártók nagyobb arányban kínálnak majd olyan helyettesítő termékeket, melyek a márkacsaládon belül megfelelnek az adómentesség követelményének (például csökkentett cukortartalmú, vagy cukormentes cikkeket), más helyettesítő, az adóterhet nem viselő termékek kínálata is nőni fog, az előbbivel együtt azonban csak kisebb arányban. Növekedni fog a feketézés, az adómegkerülés ezekből a termékekből és többet vásárolnak majd külföldön, főleg a határ menti területeken élők és az utazók, (ami az élelmiszerek nagy áfa-különbsége miatt ma is mindennapos tapasztalat).
Költségvetési hatások tekintetében az OKSZ arra számít, hogy a termékadó növelni fogja az egészségügyi célra fordítható bevételeket, de feltehetően a várhatónál jóval kisebb mértében, az adóval sújtott termékek utáni áfa- és más adóbefizetések pedig, a visszaeső értékesítési mennyiség miatt csökkenni fognak, tehát összességében nem lesznek a költségvetésnek (az egészségüggyel együtt tekintve) számottevő mértékű többletbevételei (ami az egyik oldalon bejön, az a másik - például az áfa - oldalon kiesik).
A várható piaci és költségvetési hatásokat támasztják alá, hogy az élelmiszerfogyasztás (az élelmiszervásárlások mennyisége) 2007-2010. között összesen 8,5%-kal esett vissza, a válságban kevesebb jutott élelmiszervásárlásra. 2010. utolsó, valamint 2011. első negyedévében az élelmiszervásárlások mennyisége elmaradt az előző év azonos időszakától, a mezőgazdasági alapanyagok és ezen keresztül a fogyasztói árak drágulása miatt, ha valami drágább lett, abból kevesebb fogyott. Ez igaz lesz a népegészségügyi termékadó bevezetésével is - jósolja az OKSZ.
A feketézés veszélyét mutatják az APEH-nek az adóelmaradásokról az ellenőrzések során feltárt adatai, mely szerint az adóelkerülések több mint 80%-a áfa-csalás volt az elmúlt négy évben.
Az új adó mértéke egyes információk szerint akár a következő mértékű is lehet: üdítőital esetében 10 forint/liter, 2012. január 1-jétől 15 forint/liter, energiaital esetében 300 forint/liter, ha koffeintartalma meghaladja a 20 mg koffein/100 ml mennyiséget. Csomagolt édességek esetében 200 forint/kilogramm, 2012. január 1-jétől 250 forint/kilogramm, ha a hozzáadott cukrot tartalmazó csokoládé, csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszeripari készítmény, keksz, cukorkaáru, lekvár, kandírozott gyümölcs, vagy zöldség, cukrászati termék cukortartalma meghaladja a 25 g cukor/100 g mennyiséget.
Jégkrémek esetében 100 forint/kilogramm, ha cukortartalma meghaladja az 5 g cukor/100 g mennyiséget. Sós snackek esetében 400 forint/kilogramm, ha a gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített termék sótartalma meghaladja az 1g só/100g mennyiséget. Étkezési porok esetében 500 forint/kilogramm, ha a levesek, mártások, ételalapok készítésére szolgál, sótartalma pedig meghaladja az 5 g só/100g termék határértéket - számolta ki az OKSZ.
Az OKSZ közleménye szerint a várható hatások, piaci szempontból a következők lehetnek: rövid időn belül nem lesz több pénzük a családoknak üdítő, édesség, snack fogyasztására, így nagyjából annyi lesz a költekezés értéke az adó bevezetése után ezekből a termékekből, mint előtte. Az előbbiek alapján a termékadóval érintett termékcsoportok értékesítésében belső átrendeződés várható, az adóval terhelt termékek ára emelkedni, ennek következtében értékesítésük mennyisége (literben, tömegben, darabban számolva) csökkenni fog, ami - el kell ismerni - egyezik az egészségpolitikai célokkal: a visszaesés mértéke a termékadó nagyságától függ (minél nagyobb lesz a termékadó, annál nagyobb csökkenés várható).
A gyártók nagyobb arányban kínálnak majd olyan helyettesítő termékeket, melyek a márkacsaládon belül megfelelnek az adómentesség követelményének (például csökkentett cukortartalmú, vagy cukormentes cikkeket), más helyettesítő, az adóterhet nem viselő termékek kínálata is nőni fog, az előbbivel együtt azonban csak kisebb arányban. Növekedni fog a feketézés, az adómegkerülés ezekből a termékekből és többet vásárolnak majd külföldön, főleg a határ menti területeken élők és az utazók, (ami az élelmiszerek nagy áfa-különbsége miatt ma is mindennapos tapasztalat).
Költségvetési hatások tekintetében az OKSZ arra számít, hogy a termékadó növelni fogja az egészségügyi célra fordítható bevételeket, de feltehetően a várhatónál jóval kisebb mértében, az adóval sújtott termékek utáni áfa- és más adóbefizetések pedig, a visszaeső értékesítési mennyiség miatt csökkenni fognak, tehát összességében nem lesznek a költségvetésnek (az egészségüggyel együtt tekintve) számottevő mértékű többletbevételei (ami az egyik oldalon bejön, az a másik - például az áfa - oldalon kiesik).
A várható piaci és költségvetési hatásokat támasztják alá, hogy az élelmiszerfogyasztás (az élelmiszervásárlások mennyisége) 2007-2010. között összesen 8,5%-kal esett vissza, a válságban kevesebb jutott élelmiszervásárlásra. 2010. utolsó, valamint 2011. első negyedévében az élelmiszervásárlások mennyisége elmaradt az előző év azonos időszakától, a mezőgazdasági alapanyagok és ezen keresztül a fogyasztói árak drágulása miatt, ha valami drágább lett, abból kevesebb fogyott. Ez igaz lesz a népegészségügyi termékadó bevezetésével is - jósolja az OKSZ.
A feketézés veszélyét mutatják az APEH-nek az adóelmaradásokról az ellenőrzések során feltárt adatai, mely szerint az adóelkerülések több mint 80%-a áfa-csalás volt az elmúlt négy évben.
| A háztartások teljes fogyasztásában az élelmiszerek súlya egyharmadnyi, csokoládéra, édességekre, cukorkára fogyasztásunk 1%-a esik, alkoholmentes üdítőre 2%. |
Jégkrémek esetében 100 forint/kilogramm, ha cukortartalma meghaladja az 5 g cukor/100 g mennyiséget. Sós snackek esetében 400 forint/kilogramm, ha a gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített termék sótartalma meghaladja az 1g só/100g mennyiséget. Étkezési porok esetében 500 forint/kilogramm, ha a levesek, mártások, ételalapok készítésére szolgál, sótartalma pedig meghaladja az 5 g só/100g termék határértéket - számolta ki az OKSZ.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
