Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Az Európa egészét sújtó orosz-ukrán földgázvitának legalább három rétege van, és ebből csak egy pénzügyi jellegű, a többi politikai, írja a The Economist
Az Európa egészét sújtó orosz-ukrán földgázvitának legalább három rétege van, és ebből csak egy pénzügyi jellegű, a többi politikai, írja elemzésében a londoni The Economist, amely szerint az Ukrajnát északról és délről elkerülő, tervezett orosz vezetékek kockázatot jelentenének Kelet-Európa ellátására, és az EU-nak a Nabucco-tervezethez kell ragaszkodnia.
A vezető brit gazdasági-politikai hetilap írása szerint a most kialakult gázviszály első rétegének van csak köze a pénzhez. Az orosz Gazprom földgázcég - egyébként méltánylandó - érvelése az, hogy Ukrajnának is piaci árat kellene fizetnie a földgázért, ami a jelenlegi árszint több mint kétszeresét jelentené.
Kérdés ugyanakkor, hogy mit jelent a "piaci ár". Jóllehet Ukrajna "alulfizet" az általa vásárolt földgázért, viszont azzal érvel, hogy a Gazpromnak is kevesebbet számláz a tranzitért: az ezer köbméterenként és 100 kilométerenként kért 1,60 dollár a fele annak, amennyit más országok fizetnek. Ha mindez tisztán kereskedelmi vita lenne, bizonyos, hogy már sikerült volna meglelni a kompromisszumos megoldást.
Azonban - mint Oroszország és szomszédai esetében mindig - az ügynek felszín alatti politikai áramlatai vannak, írja a The Economist. Oroszország és Ukrajna "nem nagyon szereti egymást" azóta, hogy a négy évvel ezelőtti ukrán fordulat oroszellenes politikusokat emelt hatalomba Kijevben.
Nemrég Oroszország azzal vádolta Ukrajnát, hogy az fegyvereket szállított Grúziának az augusztusi konfliktus idején. A The Economist tudomása szerint Vlagyimir Putyin orosz kormányfő már az októberi gázár-tárgyalások során azt mondta Julija Timosenko ukrán miniszterelnöknek: a konfliktusövezetekbe történő fegyverszállításoknál súlyosabb bűnt "nem is lehet elképzelni".
Az ügy harmadik rétege a londoni hetilap elemzése szerint az Ukrajnán belüli politikai rivalizálás, Timosenko és Viktor Juscsenko államfő között. A helyzetet tovább bonyolítja az "ellentmondásos" közvetítő cég, a RosUkrEnergo, amelyben néhány ukrán üzletember és a Gazprom is résztulajdonos. A vállalatot Juscsenko felügyeletével hozták létre, Timosenko azonban fel akarja számolni, írja a The Economist.
A lap szerint Európa jó ideje távol tartja magát a feszültséggel terhelt orosz-ukrán gázügyektől, de most már nem tudja elkerülni, hogy részesévé váljon a vitának. Mindazonáltal egészen addig, amíg nem teszi sokoldalúvá energiaforrásait, Európa az Oroszország és szomszédai közötti viták túsza marad, áll a The Economist elemzésében.
A Gazprom úgy tartja: a kialakult helyzetre a válasz az Ukrajnát északról és délről elkerülő új vezetékek építésének felgyorsítása, lehetővé téve Nyugat-Európa közvetlen ellátását orosz gázzal. Ez különösen Németország - az Északi Áramlat leglelkesebb támogatója - számára vonzó.
A The Economist szerint azonban kereskedelmi és stratégiai szempontból egyaránt gyenge érvek szólnak a két vezetékrendszer mellett, ráadásul ha a két új vezeték megépül, Oroszország könnyebben le tudja állítani a gázszállításokat a kelet-európai országokba, amelyeken a jelenlegi vezetékek áthaladnak.
Európának ténylegesen arra van szüksége, hogy csökkentse függőségét Oroszországtól, ez viszont azt jelenti, hogy ragaszkodni kell az Oroszországot kikerülő Nabucco vezetékhez, áll a The Economist elemzésében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az Európa egészét sújtó orosz-ukrán földgázvitának legalább három rétege van, és ebből csak egy pénzügyi jellegű, a többi politikai, írja a The Economist .jpg)
.jpg)
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
