Az összeomlás szélén az arab világ? Leminősítették Egyiptomot

Leminősítette Egyiptom eddig sem befektetési ajánlású államadósi osztályzatát hétfőn a Moody"s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, arra az aggodalmára hivatkozva, hogy a megmozdulásokra adott kormányzati gazdaságpolitikai lépések alááshatják az ország már most is gyenge finanszírozási helyzetét.

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint ha a térségi válság elmélyül és elhúzódik, az a világi irányzatú arab rendszerek összeomlásával fenyegetne. A citybeli szakértők ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy a régióban található a világ ismert földgáztartalékainak csaknem a fele, illetve a bizonyított nyersolajkészleteknek majdnem a kétharmada.

A Moody´s hétfői londoni bejelentése szerint az egyiptomi kormánykötvények adóskockázati besorolása az eddigi "Ba1"-ről egy fokozattal "Ba2"-re romlik. Az új osztályzat kilátása további leminősítés lehetőségére utaló negatív.

Váratlan csapás

A Moody´s az előző besorolásra a hétfői leminősítésig stabil kilátást tartott érvényben, vagyis - a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban ritkán előforduló módon - a cég úgy rontotta Egyiptom adósosztályzatát, hogy arra előzőleg nem jelentett be negatív kilátást.

Az osztályzatrontáshoz fűzött hétfői elemzésében a hitelminősítő azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy jelentősen megemelkedett Egyiptomban a "politikai eseménykockázat" szintje, és erőteljes annak a valószínűsége, hogy a kormány egyebek mellett a költségvetési politika lazításával próbálja majd kordában tartani a lakossági elégedetlenséget.

A Moody´s megjegyzi, hogy az egyiptomi közfinanszírozási helyzet már most is "feszített", és jóval gyengébb a "Ba" besorolási kategóriában lévő más szuverén adósokénál. Az egyiptomi államháztartási hiány a hazai össztermék (GDP) 8 százaléka körül mozog, miközben a "Ba" besorolású államadósokra jellemző középérték 4 százalék - áll a hitelminősítő elemzésében.

Egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings a múlt hét végén az addigi stabilról negatívra rontotta az általa is befektetési szint alá sorolt Egyiptom adóskockázati besorolásainak kilátását, jelezve, hogy ha a zavargások folytatódnak és ez veszélyezteti a gazdasági-pénzügyi rendszert, annak az egyiptomi besorolás visszaminősítése lehet a következménye.

Még sokáig marad a bizonytalanság

Londoni felzárkózó piaci elemzők hétfői helyzetértékelése szerint "mély és bonyolult" politikai válság lett úrrá a térségen, és belátható ideig várhatóan erősen bizonytalan marad a helyzet.

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni feltörekvő térségi szakértőinek tanulmánya szerint ez világszerte ismét befektetői kockázatkerülési hullámokhoz vezethet.

A GS stratégiai elemzői szerint a 400 milliós lakosságú közel-keleti és észak-afrikai régió esetleges mély és elhúzódó válsága kiszámíthatatlan politikai következményekkel járhat, és szélsőséges esetben a világi irányzatú rendszerek összeomlását okozhatja. Egy ilyen fejlemény konszolidálhatja "a politikai iszlám hatalmi bázisát" a térségben, sőt akár világszerte - vélekedtek a ház citybeli elemzői.

Az egekbe szökhet az olaj ára

A Goldman Sachs szakelemzői a tanulmányban kiemelik, hogy a térségben van a világ bizonyított földgázkészleteinek 48 százaléka, és az ismert globális kőolajkincs 61 százaléka. A régió adja a globális földgáz- és nyersolajtermelés 18, illetve 36 százalékát - teszik hozzá a GS londoni szakértői.

A ház szerint mindez gyorsíthatja az olajárak emelkedését, és komoly veszélybe sodorhatja a világgazdaság kilábalását.

Sikertelen globalizáció

A Goldman Sachs tanulmánya a térségi feszültségek okai között említi, hogy a régiós országok zöme nem tudta teljes mértékben kihasználni a globalizáció kínálta előnyöket az elmúlt két évtizedben.

A legfőbb haszonélvező az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) olajtermelő országcsoportja, amely jelenleg a világ 15. legnagyobb gazdasága, 25 ezer dollárnak megfelelő éves fejenkénti átlagjövedelemmel. A kisebb GCC-tagországokban "rendkívüli mértékű a prosperitás", ezekben 50-80 ezer dollár a fejenkénti éves jövedelem - áll a GS hétfői londoni elemzésében.

A tanulmány szerint a GCC-csoport határain túli térségi országokban, Egyiptomban, Algériában, Marokkóban, Tunéziában, Líbiában, Iránban és Szíriában azonban az elmúlt két évtizedben semmiféle jövedelmi felzárkózás nem volt, ezekben az államokban a fejenkénti jövedelmek 1990 óta megragadtak a hét vezető ipari hatalom (G7) jövedelmi átlagának 5-10 százalékán. Mindössze Libanonban volt érzékelhető előrelépés: itt a fejenkénti jövedelmek a G7-átlag 25 százalékára emelkedtek a húsz éve mért 5 százalékról.

Mindenki mindenki ellen

Az egyiptomi fejlemények politikai kockázatait tárgyalva a Goldman Sachs elemzői valószínűtlennek nevezték, hogy a történtek után - és tekintettel előrehaladott korára - Hoszni Mubarak államfő újabb elnöki periódusra jelöltetné magát, de lehetséges utóda, Omar Szulejmán most kinevezett alelnök számára - kormányzati, titkosszolgálati és hadseregbeli múltja miatt - szintén nehéznek bizonyulhat a tömegtámogatás megszerzése a választásokon.

Azonban meglehetősen bonyolult a szekuláris ellenzék helyzete is, mivel nincs olyan egyértelmű vezető, aki képes lenne egyesíteni ezt a tábort, biztosítani a hadsereg mindennél fontosabb támogatását, és sikerrel felsorakoztatni ezt az erőt az általános választásokra.

Ha ezt a problémát a következő hónapokban nem sikerült megoldani, akkor a világi irányultságú ellenzék megosztva indul a választásokon, és így sokkal gyengébb pozícióban lesz ahhoz, hogy szembeszálljon a Muzulmán Testvériséggel és egyéb iszlám szervezetekkel - áll a Goldman Sachs hétfői londoni elemzésében.

MTI