A közép- és kelet-európai bankszektorban most a hitelek minősége és a kockázat a legfontosabb korlátozó tényezők, de a szektor megmenekült
A közép- és kelet-európai bankszektorban most a hitelek minősége és a kockázat a legfontosabb korlátozó tényezők, de a szektor megmenekült
„A nemzetközi pénzügyi válság már egy ideje meghatározó a bankpiac számára, és rányomja bélyegét a szektor működésére. Bár a válság hatással volt valamennyi közép- és kelet-európai bank likviditási helyzetére, finanszírozási költségeire és hiteleik minőségére, a régió a banktevékenység szempontjából továbbra is vonzó maradt” – állapítja meg Debora Revoltella, az UniCredit Csoport közép- és kelet-európai stratégiai elemzési vezetője, utalva a csoport legfrissebb bankpiaci tanulmányára. Már mutatkoznak pozitív jelek, amelyek reményre adnak alapot a világgazdaság talpraállását illetően: ennek hatására Közép- és Kelet-Európa gazdasága is új erőre kaphat. A gazdasági tevékenységek 2009-es jelentős visszaesését követően a csoport közgazdászai lassú ütemű, 1,1 százalékos regionális növekedést vetítenek előre 2010-re, ami pozitív tendencia, de továbbra sem éri el a régió növekedési potenciálját. A régió még mindig igen differenciált: a közép-európai országok és Törökország jobban felkészültek arra, hogy gyorsan felvegyék a világgazdaság élénkülésének ritmusát.
Régiós rangsor
Az enyhülés időszaka
• A világgazdaság várható talpraállása fellendülést ígér a közép-kelet-európai-régióban, de a gazdasági növekedés továbbra sem éri el a régió potenciálját
• A nemzetközi pénzpiacokat már nem nyomasztja a likviditási válság – a hitelezés fő korlátozó tényezője a hitelek minősége
• A közép- és kelet-európai bankpiac hosszú távú kilátásai változatlanok
A közép- és kelet-európai regionális bankszektor 2 455 bankot foglal magába, amelyek mérlegfőösszege együttesen több mint 2 100 milliárd euró. A régió legfontosabb bankjainak rangsorát az UniCredit Csoport vezeti, amely Közép- és Kelet-Európában a Bank Austrián keresztül működik. Mérlegfőösszege 121,6 milliárd euró, adózás utáni nettó nyeresége pedig (a kisebbségi érdekeltségek levonása előtt) 2 577 millió euró volt 2008-ban. Eszközállományának 12 százaléka ebben a régióban van, így az UniCredit rendkívül diverzifikált csoport. Méret szempontjából a lista második helyén a Raiffeisen áll 85,4 milliárd euró mérlegfőösszeggel és 1 078 millió euró adózás utáni nettó nyereséggel (a kisebbségi érdekeltségek levonása előtt). Az Erste Bank 79,3 milliárd eurós mérlegfőösszegével a harmadik helyen áll, azonban 1 569 millió eurós adózás utáni nettó nyereségével (a kisebbségi érdekeltségek levonása előtt) a második a listán.
A bankok növekedése kiegyensúlyozottabbá válik
A nemzetközi pénzintézetek aktív szerepet vállalnak a piacon a válság hatásainak enyhítésében. Az IMF, az EBRD, a Világbank és az EIB az Európai Unióval közösen lépnek fel a válságkezelés érdekében. A közép- és kelet-európai régióban jelen lévő nemzetközi bankok megerősítették arra vonatkozó szándékukat, hogy folytatják tevékenységüket a régióban. Az IMF (az országoknak nyújtott IMF-támogatási csomagok részeként) még tovább erősítette a nemzetközi bankok egyes piacok melletti határozott elkötelezettségét azzal, hogy a helyi jegybankokkal olyan kétoldalú megállapodás aláírására ösztönözte őket, amelyben vállalták, hogy fenntartják jelenlétüket, és az elkövetkező években újratőkésítik leányvállalataikat.
Mostanra a piacokon már megszűnt a likviditási válsággal kapcsolatos negatív hangulat, és különösen a külföldi tulajdonban lévő bankoknál a likviditás immár nem központi kérdés. „A közép- és kelet-európai bankszektorban most a hitelek minősége és a kockázat a legfontosabb korlátozó tényezők – teszi hozzá Revoltella. – 2009 és 2010 is sok kihívást tartogat még, de a régió hosszú távú kilátásai változatlanok.” A banki penetrációban mutatkozó lemaradás és a jövedelmek gyors felzárkózásának lehetősége továbbra is fennáll. A pénzügyi penetráció, ha lassabb ütemben is, de folytatódni fog Közép- és Kelet-Európában. A hitelezés újbóli fellendülése a vállalati szektorban indul majd meg. A lakossági piacon viszont a banki penetráció még mindig egyértelmű lemaradásban van a jelzáloghitelezést illetően. A hazai és külső finanszírozási források elérhetősége továbbra is a növekedés egyik legfontosabb mozgatórugója lesz.
A versenykörnyezet változásai a piaci szereplők teljesítményére is kihatnak
A válság az egész világon felgyorsította a költséghatékonyságot célzó intézkedések bevezetését, és ez alól a közép- és kelet-európai bankszektor sem kivétel. A múlt évben a hálózati és bérköltségekkel kapcsolatosan tapasztalt különbségek idén kiegyenlítődhetnek. A bevételek lassuló, ám megbízható növekedése és a hatékony költségcsökkentő intézkedések ellenére a bankok jövedelmezőségét még mindig fenyegeti egy tényező: a hitelek minősége. Fontos megjegyezni, hogy napjainkban a bankokat leginkább megkülönböztető tényező a hitelportfólió minősége. Ennek alapján ugyanazon a piacon a bankok teljesítménye igen eltérő lehet.
A változó versenykörnyezet lehetőségeket is kínál a piac szereplőinek. A régióban aktívan tevékenykedő – főként a legnagyobb – nemzetközi bankok megerősíthetik vezető szerepüket meglévő hálózatuk, valamint a nemzetközi forrásokhoz való könnyebb hozzáférésük révén, feltéve, hogy megfelelő szintű kockázatot hajlandók vállalni. Egyes országokban a válság hatására az állam újra erősebben beavatkozik a helyi bankszektor működésébe. Az új piaci szereplők is megragadhatnak bizonyos lehetőségeket, míg a kifejezett céllal nem rendelkező vállalatok kiszorulhatnak a piacról. Ez azonban nem befolyásolja az elkötelezett vezető nemzetközi szereplőket, amelyek körében nagyobb változások nem várhatók. Összességében arra számítunk, hogy a válság nyertesei új piaci szereplők vagy a régióban már aktív nemzetközi vállalatok is lehetnek, feltéve, hogy képesek vállalni a szükséges mértékű kockázatot és erős finanszírozási háttérrel rendelkeznek.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár