Belgiumban immár évtizedek óta hagyományosan flamand - az ország északi részén lakó népesség - politikusok állnak a szövetségi kormány élén. Márpedig itt a kereszténydemokrata párt, a CDV a közvélemény-kutatásokban messze megelőzi Verhofstadt pártját, a flamand liberálisokat (VLD). Így azután a miniszterelnöki poszt legfőbb várományosa a CDV elnöke, Yves Leterme - bár őt a vallonok nem igazán szeretik, amióta tavaly egy nyilatkozatában azt állította, hogy a francia ajkúak "intellektuálisan képtelenek" megtanulni a flamand nyelvet...
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Belgium egy rendkívül bonyolult berendezkedésű szövetségi állam, ahol a központi kormány mellett nem kevesebb, mint öt másik, regionális vagy éppen a nyelvi hovatartozáson alapuló kabinet működik, mindegyik saját jogkörökkel - a pártok nem országosan, hanem csak saját régiójukban működnek. Mindegyik irányzatnak (szocialisták, liberálisok, kereszténydemokraták, zöldek, szélsőjobb) külön-külön pártja van Vallóniában és Flandriában, s az is számít, hogy ezek a pártszövetségek közösen hány mandátumot érnek el, melyik lesz közülük a legerősebb. Mivel pedig a parlamenti pártok egymással mind koalícióképesek (kivéve a szélsőjobbot), rengeteg különböző koalíció lehet. Mindez időt igényel majd: a leuveni egyetem egyik politológus szakértője a minap azt mondta, hogy "Belgiumban a választási kampányok rövidek, de a kormányalakítás akár három hónapig is eltarthat".
A választások másik nagy kérdése, hogy miként alakul a belga állam sorsa, a feladatkörök felosztása a központi kormány és a regionális kormányok között. A két nagy belga közösség, a vallonok és a flamandok az ötvenes évek óta mind jobban elkülönülnek egymástól: az egymást követő államreformok révén a régiók egyre nagyobb hatáskört kaptak.
Az államszervezet három részre tagolódik. A közigazgatási régiók irányítják a közlekedés- és lakáspolitikát, a közmunkákat, a mezőgazdaságot, a környezetvédelmet és egyes helyi gazdasági kérdéseket. Az oktatás és a kultúra a közigazgatásikkal sok átfedést mutató nyelvi régiók "reszortja". A szövetségi kormány az adópolitikáért, a kül- és védelmi politikáért, az igazságügyi rendszer működtetéséért, valamint az egészség- és a munkaügyért, a társadalombiztosításért felel.
A flamandok a regionalizálás folyamatának folytatódását akarják, így például Yves Leterme immár a munkaügyet is átadná a régiók hatáskörébe. A vallonok szerint viszont a legutóbbi, 1993-as nagy államreformmal elérték az "intézményi egyensúlyt" Belgiumban, további komoly átalakításokra nincs szükség. Már csak azért sem, mert ők attól tartanak: minden további lépés az ország szétbomlásának kezdetét jelentheti.
Papok fizetése - Belgiumban évi 85 millió euró
Európa drogelosztója: Antwerpen, Belgium
Nem ment el szavazni? Fizessen!
Drágább, mint a magyar közigazgatás
MTI
Belgium: mintapélda vagy káosz? Ma választások
Választásokat tartanak ma Belgiumban: 7 millió választópolgár dönt a két kamara, a képviselőház és a szenátus összetételéről. Az ország politikai rendszere bonyolultabb aligha lehetne; mégis mintaképe egy kettészakadt lakosság békés együttélésének Választásokat tartanak ma Belgiumban: 7 millió választópolgár dönt a két kamara, a képviselőház és a szenátus összetételéről. Az ország politikai rendszere bonyolultabb aligha lehetne; mégis mintaképe egy kettészakadt lakosság békés együttélésének
Várhatóan június elején. 
