A kormány 2012-től rendeletben határozná meg, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabéreket mennyivel kell emelniük a munkaadóknak, hogy azok nettó értéke ne csökkenjen az előző évhez képest - az erről szóló törvényjavaslatot Rogán Antal és további négy Fideszes, illetve egy KDNP-s képviselő nyújtotta be a parlamentnek.
Bár a személyi jövedelemadó változások életbe lépése nyomán a sajtóban már régóta lehetett olvasni az úgynevezett „bérkommandóról”, az most látszik valóban megvalósulni – kommentálta a fejleményeket Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója. A hétfőn benyújtott „az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról” elnevezésű törvényjavaslat új hatásköri szabályokat delegál a munkaügyi ellenőrzésekhez. Ezek a bruttó 300.000 Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés vizsgálatára vonatkoznának, amelyet a jövőben minden egyes munkaügyi ellenőrzés során, hivatalból le kell majd folytatni. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy - a munkavállalók kétharmadánál - nem történt meg a kompenzáció, akkor a hatóság határozatot hoz - emeli ki a szakember.
Máriás Attila szerint jó hír, hogy önmagában a kompenzáció elmulasztása nem lesz bírságalap, viszont egyéb munkaügyi szabálytalanságok esetén súlyosbító tényezőként veszik azt figyelembe. A tervek szerint a munkaügyi hatóság 2014. január 2-ától vizsgálhatná, hogy a cégek emeltek-e bért a kormányrendeletnek megfelelően.
Számolja ki, mennyi marad a közterhek után a borítékban! |
Ha a szabályozás elfogadásra kerül, annak két fontos, előre látható következménye lesz - véli a BDO szakembere. Az egyik, hogy jó eséllyel megszaporodnak azok a panaszbejelentések, melyek az érintettek adóváltozással kapcsolatos bérkompenzációját hiányolják. Erre eddig azért nem volt példa, mert nem volt hatóság, amely hatáskörrel rendelkezett volna – mutatott rá a szakember. A másik következmény, hogy bizonyos szektorok munkáltatói munkakörök összevonásával, tehát pozíciók, munkahelyek megszüntetésével tudják majd az átterhelt plusz költségekkel is járó kötelezettségeiket teljesíteni - teszi hozzá.
A munkaadók szerint a versenyszférában a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk a bérek emeléséről, és úgy vélik, az, hogy a javaslat alapján a kormány határozna a béremelésről, veszélyeztetheti a foglalkoztatás biztonságát. A vállalkozói és a szakszervezeti szféra már az év elején is elképedt azon, hogy a kormányzó frakciók kezdeményezésére akciócsoportokat hoznak létre annak fölmérésére, hogy mely területeken okozott kárt a 16 százalékos személyi jövedelemadó. Rogán Antal és képviselőtársai javaslatának indoklása szerint a törvény ösztönzi azt, hogy - hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz -, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző évihez képest.
MTI, Privátbankár