Bezzegéknek nagyon fáj a "Mercedesünk"

Gyanítható, hogy a Daimler a makrokörnyezetet is alaposan felmérte, és nem települne olyan helyre, amelyet a krízisszerű összeomlás fenyeget... Márványi Péter jegyzete

Bezzegország feljajdult. A magyarok ellopták a Mercedesünket! - a csütörtöki bukaresti lapok egyike ezzel a szalagcímmel jelent meg. Azért keltett a hír komoly sokkot, mert nemcsak az ottani sajtó, hanem a politika is azt sugallta, nem kérdés, hogy a Daimler keleti szomszédunkat választja. Már meg is volt a területe, legalábbis a lapok úgy tudták, sőt, nem csak a lapok. A Temesvár környéki valószínű helyszínen egy ismert üzletembernek hatszáz hektárnyi földterületet sikerült összekombinálnia, sajtóértesülések szerint kissé törvénytelen módon, igaz, a megye prefektusa áldását adta az ügyletre.

Más olvasatban többek közt az ilyen stílusú machinációk is hozzájárultak ahhoz, hogy a németek úgy döntsenek, ahogy, nem baj, ha egy országban az adórendszer mellett azért az előre jelzett ár is megbízható. De hogy mi a kudarc fő oka, arra maga a bukaresti kormány válaszolt, amikor néhány órával a bejelentés után előállt a maga bejelentésével, miszerint Románia mostantól 2013-ig összesen 50 milliárd eurót költ infrastrukturális és energiaipari beruházásokra. Például sztrádaépítésre.

Hát igen, Kecskeméten ott a vasút és az autópálya, az infrastruktúra más elemeiről nem is beszélve, merthogy az Bukarestben is ritkábban kerül elő a kommentárokban, hogy a Daimlernek mennyire fontos volt a helyben rendelkezésre álló szakképzett munkaerő és az ugrásra készen álló beszállítók hada. Mindkét országban persze viszonylag óvatosan vonják le a következtetéseket, de hát a történet messzebb nyúlik, mint az infrastruktúra.

Egyrészt ellentétben sok hazai szöveggel, a jelek szerint a nyugati befektetőknek mégiscsak vannak más szempontjaik is, mint az, hogy hol a legolcsóbb a munkaerő. Olcsó, de nem használható munkaerővel nem sokra mennek. Másrészt Romániában lehet, hogy olcsó most a munkaerő, de ha fel akarnak zárkózni az uniós átlagokhoz, akkor ennek a munkaerőnek a jövőben viharos gyorsasággal kellene drágulnia, míg Magyarországon már nem várható ilyen ugrásszerű növekedés.

Nálunk sokan mondogatják, hogy válság van, de keleti szomszédunktól ment ki vagy hárommillió ember nyugatra dolgozni, netán kéregetni, mert otthon nem volt megélhetése, így persze könnyebben elkerülhető a munkanélküliség, csak mi lesz, ha egyszer a nyugati övezetekben már nem lesz annyi emberre szükség az eperföldeken, és visszatoloncolják a kéregetőket? És vajon mennyire megalapozott az a pompás GDP-bővülési arány, ha egyebek mellett a külföldi vendégmunkások hazautalásaira épül? És el ne felejtsük, úgy elég könnyű alacsony államháztartási hiány mellett nagy növekedést produkálni, hogy infrastruktúrára közben alig költ egy ország, pedig hatalmas a lemaradása. Közben lehet, hogy a tőkebeáramlás magas, de itt is azok a fránya részletek érdekesek, mennyi megy plázákra és mennyi termelő beruházásokra.

Gyanítható, hogy a Daimler a makrokörnyezetet is alaposan felmérte, és nem települne olyan helyre, amelyet a krízisszerű összeomlás fenyeget, illetve lehet, hogy a Daimler inkább maga gondolta végig a dolgokat, és nem hagyatkozott pozitív politikai nyilatkozatokra odaát és katasztrófa-jóslatokra idehaza.

Szóval, amennyi rosszkedvet kirobbantott a bejelentés odaát, legalább annyira érdemes ideát, ha nem is cigánykereket hányni, de reálisabban látni saját helyzetünket, főképp a bezzegországok tükrében, akikhez a válságot kiabálók hasonlítják Magyarországot. A Mercedes-ügy azt sugallja, hogy az elmúlt évek kínlódásainak, többek közt a nagy állami kiadásoknak egyszer csak meglesz az eredményük, valamikor megint mi leszünk a bezzegország.

Márványi Péter jegyzete

"Romos" országba nem menne a Mercedes
Máris óriási pénzeket szimatolnak a Mercedes miatt
A Mercedes megdobta a forintot
A Mercedes a "szokásosat" kapja a gyárért cserébe
Elcsábított Mercedes: Kecskeméten épül az új gyár!