Bokros: nem csoda, hogy menekül a pénz az országból

Ellentmondásokkal terhelt, fontos összefüggéseket mellőző, akarnoki és csodaváró a kormány gazdaságpolitikája – mondta a Figyelőnek Bokros Lajos. Az MDF európai parlamenti képviselője nagyon rossz üzenet, ha a gyerek egy szegény családban jóval kevesebbet ér, mint egy gazdag családban.

Bokros Lajos szerint a nyugdíj-ellenreform után nagyon sokan félnek attól, hogy ha komoly baj lesz, akkor a bankbetétek egy részét államosítani fogja a kormány. "Ha hazajövök, akkor vonaton, metrón az egyszerű polgárok mindenütt azt kérdezik tőlem, mit csináljanak a pénzükkel. Rengetegen viszik ki megtakarításaikat szlovákiai bankokba. Ausztriában már forintbetéteket is elfogadnak. Itt a válasz, hogy mi a hatása a kormány intézkedéseinek.” A volt pénzügyminiszter nem tudja, hogy indokolt-e az ilyen félelem, mindazonáltal úgy véli: "Amikor közel 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag megtapasztalta, hogy durva zsarolással és az információk tudatos visszatartásával két hónap alatt rákényszerítették egy olyan, szükségképpen rossz döntésre, ami a következő 40 évre az egész életének stratégiáját meghatározza, akkor nem tudok elmarasztalni senkit, ha a saját érdekeit tartja szem előtt.”

A magánnyudíjpénztári vagyonok felhasználásáról Bokros Lajos azt mondta a Figyelőnek, hogy nem likvid vagyonról van szó, állampapírokban van nagyjából a 40 százaléka, a többi részvényben, devizában, ingatlanban, egyéb eszközökben. Ezek készpénzzé tételét ráadásul nem lehet megcsinálni azonnal, mert ha ezeket az értékpapírokat rázúdítják a piacra, összeomlik a Budapesti Értéktőzsde. "Azt nem mondom, hogy a külföldi tőzsdék is összeomlanak, de látni kell, hogy a kötvények és részvények értékesítése több évet igényel, ha úgy akarják végrehajtani, hogy a szóban forgó piacokra ne legyen túlságosan pusztító hatása, és ne legyen abból veszteség, hogy az állam túl gyorsan "´fektet ki".

A magánnyugdíjpénztári vagyon nagy részének állami kézbe vételének rövid távon ugyan lehet némi pozitív hozadéka, ám ezt a hatást lerontja az inkonzisztens gazdaságpolitika - mondta el Bokros Lajos a Figyelőnek. Ráadásul miután ez az intézkedés a magán-nyugdíjpénztári tagok túlnyomó többségének nem tetszett, kellett keresni olyan ideológiai magyarázatot, amivel a felháborodást tompítani lehetett. "Igyekeztek mesterségesen felkorbácsolni az indulatokat azzal, hogy azt hazudták, a nyugdíjpénztárak „eltőzsdézték” a tagok pénzét. Itt is van azonban egy kiáltó ellentmondás. Az önkéntes nyugdíjpénztárakat a miniszterelnöktől a nemzetgazdasági miniszterig mindenki dicséri, sőt, a bejelentésre váró csomag a hírek szerint a támogatásukról is akar intézkedni, ezzel szemben a kötelező magánnyugdíjpénztárakat a sárba taposták” - olvasható az interjúban.

A kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban Bokros úgy nyilatkozott a Figyelőnek: nem az adórendszer az igazi probléma, hanem az, hogy összekeverték a szociálpolitikával. Véleménye szerint az adókiesés a 16 százalékos kulcs mellett elsősorban abból fakad, hogy a magas jövedelműek, ha három gyermekük van, nem fizetnek már semmilyen adót. "Ez még üzenetnek is rossz. Ugyanaz a gyerek egy szegény családban jóval kevesebbet ér, mint egy gazdag családban. Látszólag a gyermekeseket támogatjuk, holott elsősorban a magas jövedelműek támogatásáról van szó. A közteherviselés arányai ezzel teljesen eltorzultak. A társadalmi szolidaritás zsenge hajtásait felszámolták” - véli.

Bokros Lajos szerint a hatalom középpontja nem attól függ, hogy éppen melyik ország az Európai Tanács féléves soros elnöke: az eurózóna válságát nem a magyar elképzelések fogják megoldani. Ilyen súlyos helyzetben a két legnagyobb hatalom, Németország és Franciaország igyekszik egyeztetni.

„Ha tényleg 5 százalék fölötti gazdasági növekedést lehetne elérni 2013-tól folyamatosan hét éven át, és egész biztos, hogy közben az államháztartási hiány nem megy a bruttó hazai termék 3 százaléka fölé, valamint a közel 3 ezer milliárdos államosított magán-nyugdíjpénztári vagyon zömét az államadósság csökkentésére fordítják, akkor tényleg le lehet szorítani az államadósságot akár 60 százalék alá is"  - kommentálta a kormány euróbevezetéssel kapcsolatos terveit Bokros. "A baj az, hogy a kiinduló föltételek nem reálisak. A papír türelmes, mindent elbír. Évi 5 százalék fölötti gazdasági növekedéshez azonban olyan intézkedéseket kellene hozni, amelyeknek most éppen az ellenkezőjét tartja kívánatosnak a kormány”.

A beruházások ugyanis véleménye szerint csak akkor fognak felfutni, ha a piaci környezet azt indokolja. Ha a kormány az Új Széchenyi Tervtől és költségvetési támogatási programoktól várja a beruházások számának emelkedését, nem biztos, hogy azok olyanok lesznek, amelyek megtérülnek, jövedelmezőnek bizonyulnak, s olyan munkahelyeket eredményeznek, amelyek után adót fognak fizetni - véli Bokros. Nem biztos, hogy az államháztartási deficit 3 százalék alatt marad megszorító intézkedések nélkül, és ennek következtében egyáltalán nem biztos, hogy le tudjuk szorítani a 80 százalék fölötti államadósságot. "A kiinduló feltételeket tartom ellentmondásosnak. És még nem beszéltem a válságadókról, amelyek nem igazán késztetik a multinacionális vállalatokat arra, hogy Magyarországra hozzák beruházásaikat” - olvasható a volt pénzügyminiszterrel készült interjúban, amely a Figyelő legfrissebb számában jelent meg.

Figyelő