Brutális hiányok lehetnek az önkormányzatoknál

1830 milliárd forint lehet az önkormányzati szektor adóssága 2011 végére, a tavalyinál közel 400 milliárddal több. A teljes állomány öt év alatt majdnem megháromszorozódott - a PricewaterhouseCoopers (PwC) legfrissebb kimutatása szerint.

A PwC kutatása - ami a 2005-2010 közötti időszakot vizsgálta - azt mutatja, hogy a helyhatóságok 2009. évi adósságállománya a szektor összes bevételének 39,7 százaléka, amely mutató 2005-ben még 22 százalék volt. Az eladósodottság nagymértékű növekedését elsősorban a központi költségvetés takarékoskodó intézkedései nyomán érkező kevesebb bevételek, a megnövekedett feladatkörök és a fejlesztésekhez szükséges EU-pályázati önerők biztosítása okozták.

A PwC igazgatója, Bunna Gyula elmondta: a "GFS rendszerű bevételek és kiadások állandósuló deficitjét a pénzügyi bevételek (hitel és értékpapír) egészítették ki, aminek következtében az önkormányzatok összesített adósságállománya 2010 végére elérte az 1461,6 milliárd forintot, amin belül a hitelállomány 638,8 milliárd volt és ami a 2005-ös szinthez képest 225,6 milliárdos növekedést mutat. "Ezzel párhuzamosan az önkormányzati kötvények állománya 2005 óta 4,4 milliárdról 610,6 milliárd forintra ugrott 2010 végére" - tette hozzá Bunna Gyula.

Ezeknek a kötvénykibocsátásoknak néhány jellemzője aggodalomra adhat okot a PwC kutatása szerint. Nem történt ugyanis a kötvények futamidejével megegyező likviditási tervezés és kockázat felmérés, valamint a kötvények túlnyomó többsége a tőketörlesztésre, és néhány esetben kamatfizetésre is, néhány éves törlesztési moratóriumot kapott, így a kötvény törlesztésének kötelezettségei huzamosabb ideig nem jelennek meg, azonban a törlezstés megkezdése után fokozott kötelezettséget rónak az önkormányzatokra. Ide tartozik még, hogy a kötvények 90 százaléka devizában került kibocsátásra és a kamatozása is az adott devizához kötött, amivel a bevételeiket forintban kapó önkormányzatok devizában kiegyenlítendő kötelezettségeket vállalnak fel.

A 2005-2009 közötti időszakban egyébként a kiadások és bevételek növekedési üteme közötti egy százalékpontnyi különbség 360 milliárd forintnyi külső finanszírozási igényt generált. 2010-re 50 milliárdos adósságállomány növekménnyel számolt a költségvetés, ehelyett 175,1 lett a növekedés.

A PwC kutatása 2011-re azt prognosztizálja, hogy a tervezett 370 milliárdos hitel és értékpapír-műveletek bevételének jelentős kockázata, hogy a jelenlegi pénz- és tőkepiaci körülmények nem biztos, hogy lehetővé teszik ilyen mértékű külső finanszírozás bevonását a mostani csatornákon.

Lehetséges megoldások

Bunna Gyula szerint a megoldás az lehet, ha megpróbálnak kialakítani valamiféle szorosabb együttműködést az állam és az önkormányzatok egymás között annak érdekében, hogy a települések ne csak egy, hanem legalább 3-5 évre tudjanak előre tervezni. Ezen kívül a feladatok megosztása az elsődleges és fontos lenne a kötelező fogalmak definiálást is megtenni. Az önkormányzatok teljesítményét és a szolgáltatások minőségét pedig rendszeresen kellene mérni - mondta.

A fennálló adósságállomány kezelésére az igazgató két lehetséges utat lát. Az első, hogy a kormány nem törekszik az önkormányzatok pénzügyeibe való beavatkozásra és náluk hagyja az állomány kezelésének lehetőségét, ami azzal a kockázattal jár, hogy az állomány kockázati szintje megnő, amely kihathat a teljes szektor megítélésére és a hitelintézetek portfólióira is.

A másik, hogy a két szereplő közösen próbálja rendezni a helyzetet és külső partner bevonásával olyan programot indítanak, ami a meglévő kötvényállományt átveszi és egységesen kezeli. Ennek előnye az átütemezés lehetősége, az önkormányzati portfólió és szigorú likviditás menedzsment és a növekvő transzparencia.

Hasonló programok több országban is végbementek vagy még futnak - tette hozzá Bunna Gyula, Csehország, Bulgária és Kanada példáját említve.

Privátbankár - Acsai N. Ferenc