.jpg)
"Az utóbbi években a tudomány elmélyítette az éghajlatváltozásra vonatkozó tudásunkat, és új lehetőségeket nyitott ahhoz, hogy szembeszálljunk vele" - írja Bush a meghívottakhoz intézett levélben. Bush egyúttal biztosítja a címzetteket arról, hogy "az Egyesült Államok kész együttműködni más jelentős gazdaságokkal" abban, hogy sikerüljön megállapodni az üvegházhatást okozó gázok korlátozásának globális kereteiről.
Egy vezető amerikai tisztségviselő ugyanakkor kijelentette: Washington továbbra is ellenzi, hogy kötelező érvényű gazdasági korlátokat szabjanak a szennyező anyagok kibocsátására vonatkozóan.
A júniusi heiligendammi G8-csúcs Bush egyetértett a többi résztvevővel abban, hogy 2050-ig csökkentsék felére a környezetet leginkább szennyező széndioxid kibocsátását, hogy a klímaváltozás elleni harcot az ENSZ koordinálja, valamint azzal is, hogy szükség van a 2012-ben lejáró kiotói megállapodás új egyezménnyel történő felváltására. Bush ugyanakkor nem volt hajlandó számszerű célkitűzéseket vállalni mindaddig, amíg az olyan, gyorsan fejlődő ipari hatalmak, mint például Kína és India nem tesznek hasonló ígéreteket.
Az amerikai elnök által kezdeményezett szeptemberi értekezlet meghívottjai között most ott van Kína és India is, csakúgy mint Japán, Kanada, Brazília, Dél-Korea, Mexikó, Oroszország, Ausztrália, Indonézia és Dél-Afrika - mondta az amerikai tisztségviselő.
Az 1997-ben elfogadott kiotói egyezményben 35 ipari nemzet vállalt kötelezettséget arra, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakban öt százalékkal az 1990-es szint alá csökkenti az üvegházhatást okozó gázok, köztük elsősorban a széndioxid kibocsátását. A megállapodáshoz azonban nem csatlakozott az Egyesült Államok, de több jelentős fejlődő ország sem.
A 2012 utáni további lépések kidolgozására általános vélemények szerint már nagyon szűkös idő áll rendelkezésre, tekintetbe véve azt, hogy annak idején két évet vett igénybe a kiotói egyezmény kidolgozása, és további nyolc évbe telt, mire a ratifikálások nyomán 2005-ben életbe léphetett az egyezmény.
MTI