Az egyszerűbb állam, azaz a hazai vállalkozások terheinek csökkentése érdekében országos konzultációsorozat indult, amelynek célja, hogy a résztvevők tudása, tapasztalatai és támogatása által összegyűjtsék azokat a legfőbb pontokat, amelyekkel sikerülhet a bürokrácia miatti költségeket mérsékelni.

Magyarországon ugyanis európai mércével mérve hatalmas terhet jelentenek a vállalkozóknak (a GDP 10,5 százaléka, szemben az európai államokban tapasztalható 3-mal) az admisztrációs költségek. Ezt az éves szinten - uniós sztenderd számítási módszer alapján megállapított - 3000 milliárd forintot első lépésben 105, azután pedig 400 milliárddal csökkentenék. A tervek szerint az intézkedések hatása 2012. január 1-től már érezhetővé  válik a vállalkozások számára. Ezeket követően pedig megakadályoznák, hogy újratermelődjenek a problémák.

A kormány egyik kitüntettett célja a vállalkozások erősítése, valamint 10 év alatt egymillió új munkahely megteremetése, ami csakis kizárólag a vállalkozásokkal együtt és általuk működhet - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, gazdaságstratégiáért felelős államtitkár a sorozat megnyitóján.

Hozzátette: csökkenteni kell az adó- és regisztrációs terheket, hiszen ezek jelenleg rendkívüli módon sújtják a cégeket.

Az államtitkár több fontos területet is kiemelt ezzel kapcsolatban. Fontos a kis- és középvállakozások külpiacra való kijutásának elősegítése, ugyanis ezek jelenleg csupán az ország exportjának a 18%-át adják, így ebben óriási potenciál rejlik. Készül egy innovációs stratégia is, amely szerint az évtized végére 1%-ról 1,8%-ra emelkedhet a cégek innovációra fordított költsége. Lényeges még a vállalatok finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése, ami a Széchenyi-kártya létrehozásával megkezdődött.

Cséfalvay Zoltán kiemelte: az erős vállalkozások erős gazdaságot eredményeznek.

Meg kell harcolni a versenyképességért

Az államtitkár elmondta: nemcsak önmagunkkal, hanem a többi országgal is meg kell küzdenünk a versenyképesség terén. Jónéhány ország ugyanis még a 3% körüli terheket is rohamosan próbálja csökkenteni, versenytársaink tehát nem pihennek.

Szűk határidőt szabva a teljesüléshez ismertette: az első lépéshez június végéig születhet meg a jogszabályi háttér, a következő, 400 milliárdos csomag keretei pedig augusztusra lehetnek készen. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: mivel túllép a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörén - hiszen itt már ágazati problémákról van szó -, ezért rendkívül fontosnak tartja ezt a konferenciasorozatot.

A második szinten már olyan kérdésekben kell jó döntést hozni, mint például az önkormányzati bürokrácia csökkentése és a pályázatok kifizetésének gyorsítása - tette hozzá az államtitkár.

Elindították az egyszeruallam.hu honlapot is, ahol a szervezetek és egyének kapcsolatba tudnak lépni a minisztériummal. Az itt érkező javaslatokat be szeretnék építeni az augusztus végi keretbe. A rendezvénysorozat során pedig közvetlenül találkoznak a vállalkozókkal, és nem csak azt kérdezik tőlük, hogy mi nem jó, hanem, hogy milyen megoldásokat éreznek szükségesnek.

Cséfalvay Zoltán fontos mérföldkőnek nevezte a mikrovállalkozások számvitelében történt könnyítést (100 millióról 200 millió forintra nőtt a kötelező könyvvizsgálat alsó határa).

Hangsúlyozta azt is, hogy minden külföldi példát örömmel vesznek, hiszen - mint fogalmazott - ha mások meg tudják tenni, mi is meg tudjuk.

Arra kért minden vállalkozót, hogy kapcsolódjanak be a folyamatba és gyakoroljanak erős nyomást a minisztériumra. Ezek nélkül ugyanis nem mehetnek végbe jelentős változások - tette hozzá. A célszámokra Cséfalvay Zoltán szerint azért van szükség, hogy igazodni lehessen hozzájuk, és eltökélt szándékuk ezek elérése.

A legfontosabb a párbeszéd

Szöllősi László, vállalkozásfejlesztésért és iparért felelős helyettes államtitkár megerősítette, szükség van az egyszerűbb államra, hogy versenyképessé tehessék a hazai kkv-kat.

Teherátvétel tehercsökkentés helyett?

Végrehajtó szervként a rendezvénysorozat élére álltunk - mondta Bálint István, a Foglalkoztatási Hivatal szakmai főigazgató-helyettese. Kiemelte: a folyamat során rendkívül fontos a partnerség, a párbeszéd és a szakmai háttér erősítése. Hozzátette: a közelmúltban is fel tudtak már mutatni eredményeket. Ilyennek nevezte azt, hogy 151 helyszínen létrejött egy olyan gyorssegélyszolgálat, amely a kkv-k információhoz jutását szolgálja annak érdekében, hogy jövőjüket jobban meg tudják tervezni.

Bálint István elmondta, az a cél, hogy a vállalkozókkal közösen, együttes erővel bontsák le a bürokráciát. Ehhez azonban átlátható folyamatokra van szükség - hangsúlyozta.

Elrémisztő különbségek

Ezután a jelenlévő szakmai szervezetek képviselői is felszólaltak. Mindannyian üdvözölték az irányváltást, és azt, hogy a jelek szerint a minisztérium és a kormány szakít a korábbi gyakorlattal, és végre nem sanyargatják, hanem segítik a vállalkozásokat. Kiemelték: a szándék nagyon jó, hiszen ezek a terhek gyakorlatilag feleslegesen kidobott pénzt jelentenek a vállalkozások számára. Elhangzott az is, hogy az unió is azt kérte a tagállamoktól, hogy kerüljék a túlszabályozást, ami nálunk sajnos egyelőre nagyon is jellemző. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a folyamat során számítani kell a különböző lobbiszervezetek támadásaira, és ez a küzdelem nem lesz egyszerű. Kérték azonban, hogy a kormány legyen állhatatos és következetes. Emellett azt szeretnék, ha ezek a szervezetek is megoldási javaslatokkal állnának elő.

A szakmai szervezetek vezetői felhívták a figyelmet arra is, hogy az állammal szembeni bizalmat is erősíthetik a törekvések.

Felmérések alapján egy elrémisztő példát is felhoztak: míg az építőiparban egy építési engedély megszerzése Dániában 10 nap, addig nálunk nagyjából 8 hónap. Ez pedig óriási különbséget jelent. Az államtitkár ezzel kapcsolatban megismételte: ha ez ott működik, itthon miért ne működhetne?

Mi lesz a fiatalokkal?

A fiatal vállalkozókkal kapcsolatban elhangzott, hogy sajnálatos módon ma a 34 év alattiaknak csak egy nagyon szűk rétege vállalkozik, sokan elrettennek a bonyolult és sokszor átláthatatlan szabályozástól és a magas terhektől. Márpedig a kkv-szektor a generációváltás küszöbén áll, és a jelenlegi aggasztó helyzetben, amikor a fiatalok nagyobbik része a kivándorlásban gondolkozik és nem hajlandó vállalkozni, tenni kell valamit, hiszen sürget az idő.

Lényeges még az is - erősítették meg -, hogy egyik lépés se abba az irányba mutasson, hogy tovább erősíti a feketegazdaságot. Erre reagálva Cséfalvay Zoltán elmondta: a terhek csökkenésétől éppen azt várják, hogy kifehéredik a gazdaság, hiszen az intézkedések által több pénz marad majd a vállalkozóknál, amelyet visszaforgathatnak a cégükbe, az adóterhek csökkenésével pedig egyre kevésbé éri majd meg zsebbe fizetniük az alkalmazottaiknak.

Privátbankár - Szilágyi Balázs