London szakértők nem először temetik az euróövezetet, de egyre több a kritikus hang. Görögország és déli államok miatt bukhat el akár öt éven belül a valutaunió? A Centre for Economics and Business Research (CEBR) prognózisa szerint Németországnak jelenleg nincs más választása, mint a kompromisszum az újabb kisegítő csomagról most folyó tárgyalásokon. A stabil euró előnyei ugyanis túltesznek a Németország által nyújtott újabb és újabb hitelek költségein, akkor is, ha e hiteleket nem fizetik vissza teljes egészében.
Éppen ezért valószínűtlen, hogy az euró már rövid távon összeomlana. A CEBR előrejelzése szerint azonban várhatóan még további kisegítő csomagokra is szükség lesz, és ezeket már "nehéz lesz folyamatosan fizetgetni".
Előbb-utóbb belefáradnak mind
Az elemzés szerint "előbb-utóbb mind a görög lakosság, mind a külföldi hitelezők belefáradnak ebbe a vesztes csatába, és ez a valutaunió felbomlásához fog vezetni, Görögország és várhatóan több más tagállam távozásával".
A segélycsomagok újabb sorozata és a végső soron bekövetkező adósságátrendezés késleltetni fogja a felbomlás pillanatát, de ez a pillanat "el fog jönni" - jósolták hétfői előrejelzésükben a CEBR londoni elemzői.
A ház szerint az euró felbomlása nyomán valószínűleg kárt szenved számos európai - főleg francia - bank fizetőképessége, és a dominóhatás veszélye miatt olyan bankmentő akciókra lesz szükség, mint amilyenek a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlását követték, bár ezek tényleges mértéke függ majd attól is, hogy a hatóságok milyen gyorsan tudják kezelni a fejleményeket.
Az euróövezet felbomlásának lehetőségét más nagy londoni házak sem zárták ki legutóbbi helyzetértékeléseikben.
A Capital Economics - az egyik vezető citybeli pénzügyi-gazdasági előrejelző központ - szakértőinek Görögországgal kapcsolatos minapi elemzése szerint ismét úgy tűnik, hogy egy tagország "küszöbönálló katasztrófája" szükséges az euróövezeti döntéshozók határozott intézkedéseinek kikényszerítéséhez. Mivel azonban a jelek szerint minden válaszlépésnek az előzőeknél kisebb a hatása, és az egyre újabb válságjelenségek felbukkanása között eltelő idő is mind rövidebb, most már komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a valutauniót jelenlegi formájában egyben lehet-e tartani - állt a Capital Economics elemzésében.
A New York-i Egyetem pontos előrejelzéseiről világszerte ismert gazdaságtan-professzora - aki már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot - a Financial Timesban a múlt héten azt írta, hogy az euróövezeti válsággal kapcsolatos, "majdcsak átevickélünk valahogy" megközelítéssel nem sikerült gyógyírt lelni az alapvető problémára, vagyis az unión belüli széttartó folyamatokra, és ha ez nem változik, az euróövezet - egyes gyengébb tagországok "kihullásával" - a felbomlás felé veszi az irányt.
Mindeközben az euróövezeti tagállamok (Eurogroup) egyelőre elhalasztották a végső döntést a Görögországnak nyújtandó 12 milliárd eurós újabb hitelrészlet folyósításáról.
Minél hamarabb mennek a görögök, annál jobb?
Boris Johnson, London konzervatív párti polgármestere a hétfői The Daily Telegraphban írt cikkében annak a véleményének adott hangot, hogy Görögország távozása az euróövezetből most már "gyakorlatilag elkerülhetetlen", és "minél hamarabb következik be, annál jobb". Johnson szerint Görögország is jobban jár, ha "új gazdasági önazonosságot teremt az új drachmával".
A londoni polgármester szerint a görögök soha nem csatlakoztak volna az euróhoz, ha tudták volna, hogy ez "gazdasági függetlenségük teljes feladásával" és életszínvonaluk összeomlásával jár, és a brit adófizetők sem gondolták, hogy az EU-tagság feltétele "milliárdos váltságdíjak" kifizetése "az euró felrobbanásának megakadályozására".
Johnson szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy a hitelezők "töltött szőlőlevélben vagy olívaolajban" kapják vissza a Görögországnak nyújtott kölcsönöket, semmint fontban vagy euróban.
Athén mutasson valamit, aztán kaphat pénzt?
Az indoklás szerint a súlyos adósságproblémával küzdő Görögországnak előbb szigorú takarékossági intézkedéseket kell bevezetnie és a görög parlamentnek döntenie kell a pénzügyi reformról szóló törvényekről - szól az erről hétfőn hajnalban Luxembourgban meghozott határozat.
A miniszterek a közleményükben jelezték, hogy várakozásuk szerint a most esedékes 12 milliárd eurós részlet folyósítása július közepéig lehetséges. Mindenesetre továbbra is nyitva áll az út Athén előtt, hogy hozzájusson a hitelrészlethez, amelyből 8,7 milliárd eurót az Unió (elsősorban az euróövezeti országok) biztosít, a közös program másik résztvevője, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig 3,3 milliárd eurót tesz hozzá.
Luxembourgban a pénzügyminiszterek arról is megállapodtak, hogy a magánhitelezőket (bankok) is bevonják a hitelezési programba.
Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő vasárnap felszólította honfitársait, álljanak ki a rendkívül népszerűtlen megszorító intézkedési csomag mellett, hogy elkerülhessék az államcsődöt. Hozzáfűzte, hogy a nemzeti megosztottság nem segíti elő az ország túlélését.
Sürgős döntésre van szükség, de nincs veszély
A görög pénzügyi válság más euróövezeti országokra való kiterjedésének biztos megakadályozása érdekében is szükség van arra, hogy az Európai Unió döntést hozzon az Athénnak szánt következő hitelrészlet folyósításáról - állapította meg Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa hétfőn. Rehn elismerte, hogy vannak aggodalmai a válság továbbterjedésével kapcsolatban, ezért is fontosnak tartja, hogy a Görögország számára kedvező döntés mielőbb megszülessék. Ugyancsak fontosnak nevezte azokat a döntéseket, amelyek az állandó uniós válságkezelési mechanizmus megteremtéséről várhatók. Az Európai Bizottság pénzügyi felelőse ugyanakkor leszögezte, hogy az euró stabil valuta, és nem fenyegeti veszély.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
