Az idén októberig mindössze 90 millió eurót fektettek be a budapesti ingatlanpiacon, ezzel szemben tavaly 470 millió eurót, 2007-ben pedig 2 milliárd eurót
Az idén októberig mindössze 90 millió eurót fektettek be a budapesti ingatlanpiacon, ezzel szemben tavaly 470 millió eurót, 2007-ben pedig 2 milliárd eurót - mondta Tim O’Sullivan, a CB Richard Ellis ingatlanbefektetési vezetője sajtótájékoztatón.
A hazai és a világgazdaság recessziója egyértelműen látszik az ingatlanpiac most publikált számaiból. Ugyanakkor a kedvezőtlen jelenlegi állapotot mutató mérőszámok mellett a jövőre vonatkozó pozitív kilátásokat is kezdi a piac figyelembe venni – hangzott el a CB Richard Ellis (CBRE) 2009 harmadik negyedévét értékelő sajtótájékoztatóján.
Beszűkült finanszírozás után reálgazdasági nehézségek
„Ahogy azt már régóta sejteni lehetett, az ingatlanszektort a jelenlegi válság két ütemben sújtja. Tavaly óta lényegesen nehezebbé vált a finanszírozás, legyen szó akár már megépült, akár tervasztalon létező ingatlanprojektről” – mondta Tim O’Sullivan, a CB Richard Ellis ingatlanbefektetési vezetője. Ez a fejlesztők és befektetők mozgásterét annyira beszűkítette, hogy a 2007-ben majd kétmilliárd eurónyi ingatlanbefektetés után tavaly alig 410 millió érkezett ide, míg idén októberig kb. 90 millió. A fejlesztések volumenét is radikálisan visszavetette a pénzügyi válság: egy év alatt az építés alatt álló projektek összterülete 550.000 négyzetméterről 250.000 négyzetméter alá esett vissza.
A pénzügyi válság után az idei évben bontakozott ki a reálgazdaság egészét érintő recesszió, ami az ingatlanpiac keresleti oldalát is legyengítette: kevesebb új bérlő érkezik a piacra, a régiek inkább helyben maradnak, bővülés helyett inkább területek visszaadásáról tárgyalnak. Minthogy a költési lehetőségük is limitált, a bérleti díjak 2007-ben épphogy kibontakozó emelkedése is visszájára fordult, ma inkább a díjak csökkenése jellemző.
Trendforduló a közép-európai régió bérlői piacain
2008-at a legtöbb régiós ország rekord magasságú kereslettel zárta, aminek köszönhetően a régiós bérbeadás a tavalyi évben megközelítette az 1,8 millió négyzetmétert. Az idei év első felében a kereslet visszaesése 19%-os volt a régió egészét nézve, azonban a különbségek jelentősek az egyes fővárosok szintjén. Bukarest és Varsó irodakereslete zuhant a legnagyobbat, a magyar és a cseh fővárosban a régi bérletek újratárgyalása egyelőre szinten tartotta a keresletet.
A nettó irodaigény azonban mindenhol csökkent, ami a kihasználatlanság emelkedését hozta magával. Azokban a városokban (mint Prága), ahol a fejlesztési hullám tavaly már tetőzött, az üres állomány aránya enyhébb mértékben emelkedett, míg azokon a piacokon (mint Bukarest), ahol még idén is tetemes mennyiségű új irodát adnak át, a kihasználatlanság meredekebben emelkedett. A budapesti irodapiacon a két hatás (viszonylag stabil kereslet, ugyanakkor sok új átadás) az üresedési rátát tovább emelte, azonban a változás nagysága elmarad a moszkvai, a bukaresti, de akár a varsói mértéktől.
A bérleti díjak szintén nyomottá váltak, a legnagyobb százalékos változást – nem meglepő módon - azok a városok láthatták, ahol az elmúlt években az ingatlanbuborék nagyobbra fújódott. Leglátványosabb korrekcióra Varsóban és Moszkvában került sor. A bérleti díjak kivétel nélkül lefelé mozognak a régióban, 10-20%-os csökkenésre már Budapesten is sor került.
Javuló kilátások, példamutató logisztika
Habár a jelenlegi állapotot tükröző mutatók mindegyike romlást jelez az elmúlt hat hónapot tekintve, a kilátások határozottan kedvezőbbek, mint fél éve voltak. Erre a legjobb szemléltető példa a logisztikai ingatlanpiac alakulása. Az irodapiac ugyanis sokkal nagyobb késleltetéssel reagál a gazdasági sokkra, mint a logisztika, ahol a visszaesés súlyosabb volt az év elején, de már látható az aktivitás erősödése. A fejlesztői oldal válasza az év elején összeomlott keresletre igen drasztikus volt: teljes projektstop, amíg a jelenlegi túlkínálat el nem kezd felszívódni. Ennek már látjuk előjeleit, mert ugyan a kihasználatlanság egyelőre igen magas (24%), azonban minden jel a ráta csökkenése felé mutat. Várhatóan a fellendülés leghamarabb az iparban és a logisztikában lesz érezhető, és ez a növekvő raktárigény már 2010-ben sokat segít a piac stabilizálásában.
Az irodapiac tekintetében a folyamat hasonló, csak itt még egy korábbi stádiumban tartunk: a következő két negyedévben piacra kerülő irodaállomány a gyengülő irodakereslettel párosulva a kihasználatlanság emelkedését hozza rövid távon, de 2010 második felében a ráta csökkenésnek indulhat – részben az új fejlesztések hiánya, részben a gazdasági fellendülésből eredő irodaigény miatt.
Magyar gazdaság – javuló fundamentumok az ingatlanpiac számára
„Határozottan bízhatunk abban, hogy a gazdasági kilátások javulnak” – összegezte Borbély Gábor, a CB Richard Ellis vezető elemzője. „A gazdaság minden szektorát súlyosan visszavetette a recesszió, azonban a megszorítások révén a belső és külső egyensúly rendkívül módon javult, és ezt a piacok nagyra értékelik. További tere van a kamatcsökkentésnek a jegybank szerint, a forint stabil, a hazai eszközök (köztük nemcsak az állampapírok, de a részvények vagy akár a budapesti ingatlanok) iránt pedig megnőtt az étvágy. A magyar gazdaság több elemzőház szerint jó eséllyel vághat neki a recesszió utáni korszaknak, addig azonban meg kell tartani a gazdaságpolitika jelenlegi következetességét.”
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az idén októberig mindössze 90 millió eurót fektettek be a budapesti ingatlanpiacon, ezzel szemben tavaly 470 millió eurót, 2007-ben pedig 2 milliárd eurót .jpg)
.jpg)
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
