Csak félmegoldás a nyilvános fizetési lista

Vezetői tanácsadó szakemberek szerint hasznos ugyan az állami cégvezetők fizetésének a nyilvánossága, de az igazi átláthatóságot a javadalmazások szabályozása jelentené.

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint az állami cégeknél a vezetők javadalmazásának átláthatóságát - a nyilvánosságra hozás mellett - az szolgálná igazán, ha világosan szabályoznák a kereseteket, meghúznák a bérek, jutalmak plafonját, maximalizálnák a végkielégítések mértékét, hasonlóan az államigazgatásban működő rendszerhez.
   
A szakember "félmegoldásnak" tartja a bérezés közzétételét. Véleménye szerint nem biztos, hogy a lista egy-egy vezető minden jövedelmét tartalmazza, hiszen az állami szférában a béreken, jutalmakon kívül is rengeteg egyéb juttatásra van lehetőség.  Megjegyezte azt is, hogy a versenyszférában a vezetők javadalmazása nagyobb mértékben függ a felelős gazdálkodástól, a jutalmazás általában meghatározott gazdálkodási mutatószámokhoz van kötve, és a tulajdonosi érdekek érvényesülése érdekében alaposabb a vezetők ellenőrzése is. Hozzátette: tapasztalata szerint a privát szektorban közel sincsenek akkora mértékű végkielégítések, mint amekkorák állami cégvezetőkkel kapcsolatban az utóbbi időben nyilvánosságra kerültek. 
   

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára szerint - közpénzek elköltéséről lévén szó - elvárható, hogy nyilvános legyen az állami és önkormányzati cégek vezetőinek fizetése, hozzátette azonban: nem lenne jó, ha ez a gyakorlat az üzleti szférában is elterjedne. Dávid Ferenc szerint a felsővezetők és helyetteseik bérét mindenképpen közölni kell, de nem volna szerencsés, ha ez a gyakorlat átterjedne a középvezetői szintekre. Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke szerint az átláthatóság érdekében az állami és önkormányzati szférában nyilvánosságra kell hozni minden olyan vezető bérét, akinek a kinevezéséhez testületi döntés kell, azonban az osztályvezetői szintnél nem kell lejjebb menni. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is helyesnek nevezte az elvet, amely szerint nyilvánosságra kell hozni a vezetői juttatásokat. Rámutatott: kulcskérdés, hogy hol húzzák meg a vezetői kategória határait.

A ProfiPower holland-magyar munkaerő-közvetítő cégnél támogatják a transzparens folyamatokat, ilyen szempontból pozitívnak tartják, hogy az állami szféra cégvezetőinek bérezése nyilvánosságra kerül, és az adófizetők láthatják, hogy hová megy a pénzük. Diepeveen Frido, a cég ügyvezető igazgató-helyettese elmondta: Hollandiában sok hasonló adat publikus, igaz, ott ennek nagyobb múltja van. Ugyanakkor megjegyezte: mivel a magánszektor vezetőinek a javadalmazása nem nyilvános, az állami cégvezetők számára ez hátrányt jelent.
   
A már közzétett fizetések alapján a szakember úgy vélekedett: a lista azt mutatja, hogy magas pozícióban rengeteget lehet keresni az állami cégeknél, egyes esetekben többet is, mint egy magáncégnél. Példaként említette a BKV volt hr igazgatójának fizetését, ami szerinte magasabb a hasonló pozícióban szokásosnál. Tapasztalata szerint inkább az alacsonyabb beosztásoknál van lényeges különbség a fizetésekben az állami és a privát szférában. Például egy friss diplomás sokkal kevesebbet keres egy állami cégnél, mint egy multinacionális vállalatnál.
   
A ProfiPower vezetője szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy lesz-e piaci hatása a fizetések nyilvánosságának. Nem zárta ki azonban, hogy egyes vezetők a lista láttán elgondolkodnak azon, hogy a jövőben az állami szférában is megpróbálkoznak az álláskereséssel.
   
Fürjész Beáta, a Karrier Hungária Kft. ügyvezetője szerint segíti az átláthatóságot a vezetői fizetések közzététele. Emlékeztetett arra, hogy külföldön sokkal inkább bevált ez a szokás, Magyarországon viszont még nincs erre kialakult gyakorlat. Megjegyezte, hogy jogi szakértőktől ugyanakkor hallani olyan véleményeket is, miszerint adatvédelmi kérdéseket is felvet a nyilvánosságra hozás.
   
A szakember szerint nyilván sokakat érdekel, hogy ki mennyit keres az állami cégeknél, és biztosan lesznek meglepő összegek is. Nem annyira a fizetések, inkább az egyéb juttatások lehetnek megdöbbentően magasak. Hozzátette, hogy sok esetben azonban nehezen betölthető, nem éppen népszerű állásokról van szó, és biztos vannak olyan esetek, amikor indokolt a magas összegű juttatás. Az utóbbi időben nyilvánosságra került állami cégvezetői végkielégítésekkel kapcsolatban Fürjész Beáta úgy vélekedett: ezek egyedi esetek, amelyekből nem lehet általánosságokat levonni.

Jövedelempótlás: a biztosítás a biztos
Az igazság napja: mennyit keresnek a fejesek?
Végkielégítés: Kocsis nem törődik a 43 millió forinttal
Jogvédelem: biztosítsa be magát
Bajnainak elege van: nyilvános lesz a javadalmazás

MTI, Privátbankár