Csere-bere: sokan szabadulnának az üdülési jogtól

Az üdülési jogok piaca Magyarországon a ´90-es évek második felében élte virágkorát: akkoriban évi 6-8 milliárd forint értékben adtak el üdülési jogokat. A lelkes vásárlók egy része mára már szívesen túladna az évi egy hét kötelező nyaraláson, azonban sokan továbbra is örömmel használják ki az üdülési jog adta lehetőségeket.

Az üdülési jog (illetve az itthon is közkeletű angol kifejezéssel time-sharing) azt jelenti, hogy felépül egy szálloda egy frekventált helyen, és annak apartmanjainak az üdülési jogát hetenkénti bontásban évekre előre eladják. Így egy apartmannak 52 tulajdonosa van, tehát a szálloda biztosítva van, hogy nem marad üresen. Az üdülési jog tulajdonosai minden évben fenntartási díjat fizetnek. Az összeg szállodánként változik, ez általában 30-150 000 forint között mozog. Az ár természetesen függ az apartman nagyságától - létezik 2-4-6, külföldön 8 fős is -, illetve kategóriájától, elhelyezkedésétől - tudta meg a Privátbankár.hu Cholnoky Gábor Miklóstól, a European Change ügyvezető igazgatójától.

Itthon az 1990-es évek elején indult az első szálloda üdülési jogainak értékesítése. Nagyjából 15 éven keresztül folyamatosan nagy sikerrel adták el a különböző értékesítő cégek az üdülési jogokat, majd túl sok lett az értékesítő, amitől már teljesen tönkre ment a piac. „Itthon a legnépszerűbb talán 1995 és 2002 között volt az üdülési jog” - tette hozzá Cholnoky.

”Én úgy gondolom, hogy amikor a legnépszerűbb volt az üdülési jog - már ha lehet így fogalmazni, ugyanis ez egy olyan termék, amit el kell adni, mert magától az ember nem vásárolná meg -, az összes eladást tekintve évi 8 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak. Ha ezt egy skálán kellene megmutatni, akkor 1990-95 között emelkedő tendenciát mutatna, nagyjából évi 2-5 milliárdos forgalommal, majd 1995-2002 között évi 6-8 milliárd forintban csúcsosodna a skála, aztán 2002 után folyamatosan süllyedne, nagyjából évi 2 milliárdos forgalomra” - véli a European Change ügyvezető igazgatója.

Az országban road-show-k keretében, illetve helyben (a szállodákban) folyt az értékesítés. Cholnoky szerint nincs olyan ember az országban, aki ne hallott volna az üdülési jogról; szinte minden 35 év feletti házaspárnak van is valamilyen formában, és van olyan család, ahol 10 hét üdülési jogaival is rendelkeznek.

A kihasználtságot tekintve elmondta: az emberek nagy része meg akar szabadulni üdülési jogaitól, mert nem tudják fizetni a magas fenntartási díjat. A többi tulajdonos nagyon jól cserélgeti az üdülési jogokat a nagyvilágban, bár elég sok panasz érkezik a magas cseredíjakról.

Az egyik legnagyobb üdülési jog közvetítő cég (az RCI) kínálatában világszerte 6427 apartman közül válogathat az üdülési jog tulajdonosa, aki az úgynevezett cseredíj ellenében elcserélheti üdülési jogát egy külföldi apartmanra. A lehetőség kecsegtető, ám sokan nem tudják kifizetni a magas cseredíjat, így kénytelenek az üdülési jogukat egy meghatározott apartmanban "lenyaralni", amit (ha nem akar az alapdíjra ráfizetni) az év csak egy bizonyos időszakában tehet meg. Ez néhány alkalom után azonban unalmassá válhat, ezért sokan inkább túladnának az üdülési jogukon.

Ráadásul az üdülési joggal rendelkezők a szálloda magasabb színvonalú szolgáltatásaiért (jobb minőségű kivitelezés, tágasabb apartmanok, magasabb komfortfokozat) magasabb díjat fizetnek, mint egy üdülési joggal nem rendelkező vendég. Ez azonban olyan kényszerhelyzetet teremt, hogy mindig kénytelen a magasabb színvonalú szolgáltatást igénybe venni a vendég, ha nem akarja veszni hagyni az üdülési jogra kifizetett éves díjat - akkor is, ha épp nincs annyi pénze, hogy megfizesse a magasabb árat, vagy nincs is rá szüksége.

Üdülőpiac: várjuk a második aranykort
Rövid és olcsó lesz a nyári vakáció
Ingatlan: felelős hitelezés, átláthatóbb árverezés
Érdemes várni: olcsóbbak lehetnek a lakások
Bőven lesz még bedőlő lakáshitel

Privátbankár - Lovász Márton