Az idei év első kilenc hónapjában 2008 hasonló időszakához képest 36 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója
Az idei év első kilenc hónapjában 2008 hasonló időszakához képest 36 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek, de élen jár a turizmussal kapcsolatos vállalkozások valamint az ingatlangazdálkodás is. A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2009 első kilenc hónapjában 36 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. E tekintetben a csúcsot 2009 évvégére esetleg 2010 évelejére várja a Coface.
Fizetésképtelenségi eljárások száma
A felszámolási eljárások száma 34%-kal, a végelszámolások száma pedig 37%-kal növekedett meg. Már a tavalyi évben a válság kitörése előtt látható volt, hogy egyre több céget zárnak be a tulajdonosok, így hát nem csoda, hogy a végelszámolások növekedési üteme tovább növekedett, ami valójában jelenthetne némi reményt a piac tisztulására, hiszen ezek a megszűnő vállalkozások nem hagynak maguk után tartozást, ám gyakorlatilag a vizsgált időszakban több céget jegyeztek be, mint ahány megszűnt. Némi változás mutatkozik az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak. Az év első kilenc hónapjában az eljárások száma többszöröse az előző éveknek mégis ez az arány jóval elmarad más országokhoz képest. A Coface véleménye szerint a szeptemberben hatályba lépett új csődtörvény még nem érezteti a hatását, hiszen a csődeljárások száma még mindig csekélynek bizonyul a felszámolási és végelszámolási eljárásokhoz képest, komolyabb hatása a jövő évre várható.
A szabályozásnak még nem volt ideje megmutatni magát, még nem tudhatjuk, hogy mennyire alkalmas a kívánt cél elérésére, illetve arról sincs tudomásunk, hogy mely elemei teremtenek lehetőséget a visszaélésre. A jogszabályi határidők miatt komolyabb konklúziót legkorábban csak a jövő évben fogunk tudni levonni.
Az viszont már most nyilvánvaló, hogy az életbe lépett szabályozás jóval nagyobb felkészültséget, részvételt, és komolyabb anyagi ráfordítást fog igényelni a hitelezőktől – állítja dr. Czibor Zsolt a Coface Hungary jogásza.
A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetett továbbra is a nagykereskedelem és kiskereskedelem minden formája, különösen az élelmiszeripari valamint a textilipari termékek kereskedésével foglalkozó vállalatok vannak nagy bajban, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe. A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24%-át kereskedelmi vállalkozások tették ki, ezen belül is a legnagyobb számban az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak a legnagyobb számban érintettek. További 20%-át építőipari cégek ellen kezdeményezték az év első kilenc hónapjában. Bár még mindig a legtöbb eljárást az építőiparban regisztrálják, meg kell jegyezni, hogy az elmúlt időszakban jelentős tisztulás ment végbe. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
Elfogytak a kockázatmentes ágazatok
A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot vizsgálva az látszik, hogy évek óta érdemi változás nem történik a kockázati rangsorban. Élen a szolgáltatást folytató cégek állnak, őket követi az építőipari, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: fuvarozók, a kiskereskedelem, fa és bútoripar, papír és csomagolóipar, a nyomda és kiadói tevékenységet végzők, az építőipar, az élelmiszeripar valamint a nagykereskedelmi vállalkozások, de az autóipar is az országos átlag felé emelkedett. Igencsak elgondolkodtató és általános válság képét idézi fel, hogy a vizsgált ágazatokból nincs olyan ágazat, amely csökkenteni tudta volna a fizetésképtelenségi arányszámát.
Ám szembeötlő, hogy legkisebb mértékben az élelmiszer valamint a gépiparnál regisztrált legkisebb növekedést a Coface. Bár maga a válság kimutathatóan nem érintette ezeket az ágazatokat, ennek ellenére az élelmiszeripart kockázatos ágazatnak tekinti a Coface. Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar (eljárások 19,73%, összesen bejegyzett cégek 13,54%) valamint a textilipar (eljárások 1,11%, összesen bejegyzett cégek 0,75%) teljesít a legrosszabbul. Jellegzetes eltéréseket az acélés fémiparban, a fuvarozó- valamint a kereskedelmi vállalkozásoknál regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,02%- a, összesen bejegyzett cégek 13,92%-a) teljesített a legjobban.
Regionális eltérések
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első kilenc hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás közel 50 %-át). Budapesten az eljárások 37%-át, Pest megyében, pedig 10%-át indították. Az első kilenc hónapban regisztrált eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében tapasztaltunk (eljárások 6,29%-a, összesen bejegyzett cégek 2,72%- a), Nógrád megyében (eljárások 2,01%-a, összesen bejegyzett cégek 0,92%-a),valamint Békés megyében (eljárások 2,27%-a, összesen bejegyzett cégek 1,64%-a) regisztrált a Coface.
Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 9,62%, de a bejegyzett hazai cége 13,64%), valamint Győr-Sopron megye (eljárások 2,87%, de a bejegyzett hazai cége 3,77%) teljesített a legjobban. A 19 megye és Budapest közül Somogy valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyének sikerült fizetési kockázatán javítani. 2009 ben az ágazati kockázatokat Magyarországon döntően a gazdasági válság befolyásolta, ráadásul fizetőképesség tekintetében a regionális és európai trendek is romlást mutatnak. Aggasztó az is, hogy a 2009-es eredmények komoly problémát okozhatnak 2010-ben. Idén nagyon sok cégnek stagnál, vagy csökken az árbevétele, sok lesz a veszteséges cég is, és az eladósodottság tekintetében sem várható javulás. Ráadásul a hazai bankszektornak erőteljesen lecsökkent a kockázatvállaló hajlandósága a magyar cégek felé. Ezért itthon a kockázatok növekedésével kell számolnunk, pedig nemzetközi összevetésben Magyarországot már így is kirívóan magas fizetésképtelenné válási arány jellemzi; különösen igaz ez a textil- és építőiparban, illetve a kereskedelemben. A magyar helyzetet az is jellemzi, hogy szűk keretek között tartott belföldi kereslet mellett rövid távon csak az export jelenthet kitörést. Ez viszont a magyar export relációs koncentráltsága miatt elsősorban a német gazdaság teljesítményének a függvénye. Ez a helyzet különösen felértékeli a nemfizetés ellen alkalmas eszközök használatát.
Tény, hogy egyre többen ébrednek rá, hogy működésük fenntartásához mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék a nemfizetésből eredő kitettségüket, mégis a válság mértékéhez képest nem a várt mértékben növekedett meg ezeknek a technikáknak a használata. Már pedig azok a vállalkozások, amelyek nem veszik igénybe az olyan kockázat csökkentő eszközöket, mint a céginformáció, a hitelbiztosítás vagy valamelyik cég általi követelésbehajtás, könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy megbízója, beszállítója nem fizetéssel „hálálja meg” mulasztását.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az idei év első kilenc hónapjában 2008 hasonló időszakához képest 36 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója 
Az Egyesült Államok több városában tüntetéseket tartottak a Trump-adminisztráció politikája ellen tiltakozva szombaton.
