Mélyen a zsebébe kell nyúlnia az uniónak
A GS londoni elemzői szerint ugyanakkor az ilyen jellegű multilaterális finanszírozás - amelyhez kapcsolódik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank nemrégiben bejelentett közös, 24,5 milliárd eurós térségi támogatási programja is - fontos ösztönzője lesz a magántőke-áramlásnak. A nyugat-európai vállalatoknak és bankoknak ugyanis biztosítékok kellenek arra, hogy az EU az utóbbi időszak gazdasági problémái ellenére változatlanul elkötelezett a közép-kelet-európai térség integrációja mellett, és a válságot nem használja ürügyként a protekcionizmus újjáélesztésére, vagy a keleti térségbe kihelyezett termelés hazatelepítésére irányuló politikai nyomásgyakorlásra, áll a Goldman Sachs pénteki londoni elemzésében.
A cég felidézi, hogy eddig csak Magyarország és Lettország vette igénybe az uniós támogatási keretet, 6,5 milliárd, illetve 3,1 milliárd euró erejéig, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által irányított pénzügyi védőprogramok részeként. A pénteken elhatározott emelés után azonban (a két országnak jóváhagyott támogatásokat levonva) még további 40 milliárd euró áll rendelkezésre a térség más országai számára, áll az elemzésben. A magyar, a cseh és a lengyel valuták legutóbbi erősödése nyomán a Goldman Sachs előrejelzése az, hogy e három valuta a következő három, illetve hat havi távlatban mérsékelten még gyengülhet. Minél nagyobb mértékű azonban a rendelkezésre bocsátott többoldalú támogatás, annál kisebb árfolyam-kiigazításra lehet szükség ezekben a valutákban, írták a GS londoni elemzői.
A Goldman Sachs már egy korábbi londoni elemzésében közölte: a cég stratégiai csoportja most már nem javasolja a befektetőknek a rövid pozíciók felvételét a magyar, a lengyel és a cseh valutában a jelenleginél számottevően gyengébb árfolyamokra, mivel e pozíciók kockázat-hozam profilja "már nem vonzó". A GS új, pénteki elemzése szerint a következő előremutató döntés a térségi valutaárfolyamok szempontjából a legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságok húszas csoportjának (G20) megállapodása lesz az IMF tőkéjének jelentős kibővítéséről. Ez különösen azoknak a térségbeli, nem uniós országoknak lesz fontos, amelyek nem vehetik igénybe az EU fizetésimérleg-támogatási alapját.
Készülnek a G-20-ra
A G20-országok pénzügyminiszterei múlt hétvégi londoni ülésükön már egyezségre jutottak az IMF mozgósítható tőkekészletének "nagyon jelentős" feltöltéséről, jóllehet számszerűleg ennek mértékét nem jelölték meg; ezzel az április eleji londoni G20-csúcsértkezlet foglalkozik majd. Az IMF-tőkepótlás mértékéről több elképzelés van forgalomban a G20-csoporton belül. Az amerikai indítvány az, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit. Az EU 500 milliárd dolláros IMF-keretet támogat, amelyhez - Japánhoz hasonlóan - 100 milliárd dolláros kölcsönnel lenne hajlandó hozzájárulni.
A súlyos recesszióba süllyedt fejlett ipari térség ugyanakkor jelentős hozzájárulást várna a nagy tartalékokkal bíró feltörekvő országoktól, elsősorban is a négy vezető felzárkózó gazdaságtól, Brazíliától, Oroszországtól, Indiától és világ legnagyobb, kétezer milliárd dolláros állami devizatartalékával bíró Kínától.
Mi vagyunk az uniós projektlista nyertesei
Visszakerült a Nabucco a projektlistára
Kizárták a Nabuccot az EU-csúcsról
MTI