
A Eurostar vonatok 1994. november óta közlekednek, de még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A társaság vezetői már 2004-re több mint 21 millió utast jósoltak. 1995-ben 3 millió embert szállítottak, 2000-re 7,1 milliót értek el, de utána az utaszám 2003 végéig évről évre csökkent.
A Eurostar nem titkolja, hogy közvetlen versenyt akar támasztani az olcsó egyes légitársaságoknak, ebben látja a kitörés lehetőségét. Ennek részeként egységes jegyrendszert alakítottak ki, amellyel a Nagy-Britannia távolabbi vidékeiről indulók is egyetlen foglalással - igaz, egyelőre átszállással - eljuthatnak a Eurostar kontinentális célállomásaira. A jegyeladások bevétele tavaly 15,5 százalékkal 599 millió fontra (220 milliárd forintra) nőtt; 2006-ban 11,7 százalékkal nőtt a bevétel.
A London és Párizs közötti Eurostar-járatok legalacsonyabb menettérti jegyára turistaosztályon 59 font (22 ezer forint). |
A Eurostar-szerelvények óránként 300 kilométeres utazósebességüket addig főleg csak a kontinensen tudták kihasználni, mivel Nagy-Britanniában az ingázóvonatokkal osztoztak a régi, jórészt legfeljebb 100-120 kilométeres sebességre alkalmas pályaszakaszokon. Az új pálya novemberi átadása húsz perccel, alig 2 óra 15 percre csökkentette a London-Párizs menetidőt, bár a csaknem 500 kilométeres távot az avatás napján egy különjárat 2 óra 3 perc alatt tette meg: ez sebességi csúcs a két főváros közötti vasúti közlekedésben.
A fejlesztés a brit oldalon összesen 5,8 milliárd fontba (2200 milliárd forintba) került. Az új londoni terminál mellett ebben benne van a nagysebességű pálya utolsó szakaszának kiépítése, beleértve egy 18 kilométeres vasúti alagútrendszert, amely csaknem egész London alatt átvezet. |
Párizs-London csak 135 perc a szupervonattal
MTI