Magyarország minél előbb be kíván lépni az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe, erről a tárgyalások 2009-ben megkezdődhetnek - mondta Veres János
Magyarország minél előbb be kíván lépni az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe, erről a tárgyalások 2009-ben megkezdődhetnek - mondta Veres János pénzügyminiszter a Napi gazdaság által szervezett "Felszínen maradni - élet a pénzügyi válság után" című konferencián.
Az Európai Unió által nyújtott 6,5 milliárd euró összegű hitel első részletét decemberben fogja lehívni Magyarország, a lehívás négy ütemben történik - jelentette be a pénzügyminiszter. Ebből az összegből nem lehet a vállalkozások számára forrást biztosítani - tette hozzá.
Az IMF által nyújtott 12,5 milliárd euró összegű készenléti hitelről elmondta, hogy első hányadát 2009 első negyedévében használják fel, az ország lejáró devizaadósságának megújítására.
Veres János elmondta, az a magyarországi makrogazdasági pálya, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elfogadott, az Európai Unió számára is hiteles.
Veres János kiemelte: az elmúlt időszakban a kormány több olyan intézkedést is elfogadott - részben a jegybankkal egyeztetve -, ami a magyar gazdaság stabilitásának megteremtését, illetve a hazai likviditás biztosítását szolgálta.
A gazdaság további likviditásának erősítését, illetve a vállalkozások tevékenységének élénkítését kívánja elősegíteni az a hatpontos csomag, amit a kormány a múlt heti gazdasági csúcson mutatott be - emelte ki a pénzügyminiszter.
Veres János szerint fontos az, hogy továbbra is megmaradjon az a bizalom, ami az elmúlt hónapokban az együttműködés terén megvolt a kormány és a jegybank, a kormány és a pénzügyi felügyelet, valamint a kormány és a pénzügyi intézmények között.
Veres János kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Unió tavasszal, illetve ősszel értékeli majd, hogyan alakultak addig a magyarországi makrogazdasági folyamatok, és az Európai Unió értékítéletétől függően lehet majd megkezdeni a tárgyalásokat arról, hogy Magyarország mikor lépjen be az ERM-II rendszerbe.
Egy másik kérdésre elmondta, a parlamentben most kerül napirendre, általános vitára a pénzügyi rendszer stabilitását elősegítő törvényjavaslat, a kormány reményei szerint a törvényjavaslatot elfogadja majd a parlament, és ennek révén a magyarországi hitelintézetek jövő év január 31-ig jelezhetik, hogy igényt tartanak-e állami segítségre a tevékenységük megerősítéséhez.
Ebben a krízisben a hitelezők pénze is elveszhet
Miközben Magyarország az utóbbi két évben sokat javított egyensúlyi helyzetén, a gazdasági növekedés lassú, ezért van jobban kitéve a pénzügyi válságnak - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a konferencián.
"Ha Magyarország 2009-re várható GDP arányosan 2,6 százalékos államháztartási hiányát, vagy a GDP-hez mért 66 százalékos adósságállományát nézzük, akkor az nem magas, azonos Franciaországéval" - mondta Simor András. Úgy vélte, a pénzügyi válság azért idézett elő súlyos helyzetet Magyarországon, mert az ország növekedése lelassult és kilátásai is gyengék.
A dilemma az, hogy a nemzetközi intézmények által nyújtott pénzügyi csomag elegendő-e ahhoz, hogy "Magyarország növekedésével kapcsolatos bizalmi kérdésre pozitív választ adjon" - jelezte a jegybank elnöke.
Simor András elmondta, a pénzügyi gazdasági válság azért húzódik el, mert a Lehman Brothers csődjével az is bebizonyosodott, hogy ebben a pénzügyi krízisben nemcsak a befektetők pénze veszhet el, hanem a hitelezőké is.
Magyarország ugyan az elmúlt két év során jelentősen javította államháztartási pozícióját, csökkentette külső finanszírozási igényét, a külföldi befektetők most egyik legnagyobb problémaként azt vetik fel, hogy magas a magyar lakosság eladósodottsága devizában - emelte ki a jegybankelnök.
Simor András szerint napjainkra világossá vált, hogy elodázhatatlan a strukturális problémák megoldása, olyan reformok megvalósítása, mint a szociális vagy az adóreform. "Az idő ketyeg, a számla nő" - fogalmazott a jegybankelnök, aki szerint lehet az időt ugyan húzni, de a strukturális gondok megoldása nélkül nem lehet nagyobb növekedési pályára állítani az országot.
A konferencián Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy ítélte meg, hogy 2009-ben inkább a problémát, mint a megoldást jelentik majd a magyar bankok a hazai gazdaság számára.
Kiemelte, áldás az, hogy Magyarország bankrendszere 80 százalékban külföldi stratégiai tulajdonosok kezében van, mert az elmúlt másfél-két hónap alatt a külföldi bankok tartották fenn a hazai bankrendszer likviditását. Ez azonban nem folytatható sokáig, mert a likviditáshiány az anyabankok országaiban is problémát okoz. Az is látszik Felcsuti Péter szerint, hogy Magyarországon a kereskedelmi bankok forrásgyűjtő-képessége csorbulni fog, és nem lehet azt várni, hogy a külföldi tulajdonosoktól kapott pénzt használják olyan nagy mennyiségben a magyarországi hitelintézetek, mint az a korábbi időszakra volt jellemző.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője pedig azt emelte ki, hogy ugyan igen hatásos volt az az állami csomag, segítségnyújtás, amit az állami intézmények szerveztek meg a nemzetközi pénzügyi intézményekkel közösen az elmúlt időszakban, és ennek révén a helyzet ugyan stabilizálódott, de nem normalizálódott. Az elemző szerint egyelőre a befektetők továbbra is menekítik ki pénzeiket a feltörekvő piacokról, és nem lehet tudni, hogy a folyamat meddig tart. "Most a drága hitelek ideje jön el, ami recesszióba fordítja a magyar gazdaságot" - mondta Török Zoltán.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Magyarország minél előbb be kíván lépni az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe, erről a tárgyalások 2009-ben megkezdődhetnek - mondta Veres János .jpg)
.jpg)
A Nyugatnak fokoznia kell az orosz halászati ipar elleni szankciókat – jelentette ki Karel Burger Dirven, Ukrajna tiszteletbeli konzulja a Holland Királyságban. 
