Intenzívebb árutermelést sürgetett Demján Sándor a Parlamentben rendezett nemzetközi takarékszövetkezeti konferencián. Szerinte az Orbán Viktor által felvázolt kényszeradók rendszere csak abban az esetben lehet sikeres, ha ezzel együtt a kkv-kra alapozott árutermelés is fellendül, és nem csak a helyi és a világ távoli országainak szánt szolgáltatásokra koncentrálunk.
Mindenki szolgáltatni akar, de ki fog termelni? - tette fel a kérdést Demján. Régiónk a termelés területén válhat az Unió hasznára, és ez a nemzetközi versenyképességet illetően nem csak lehetőség, hanem az egyetlen járható út. Fontos, hogy ezen a területen is - ahogy a takarékszövetkezetek esetében is - felzárkóztató szabályozás szülessen, és elérjük az uniós átlagot, különben elveszítjük a versenyt - hangsúlyozta. A kényszeradók rendszerének sikerességét is ettől teszi függővé, ezzel kapcsolatban megjegyezte: egyelőre türelmesek, és kedvezőbbnek tartják ezt a megoldást, mint a 300 forint feletti eurót.
A ppp-konstrukció általános elutasításával nem ért egyet. Szerinte ki kell szűrni azokat a területeket, ahol a legtöbb hibával működött ezek megvalósítása, ilyen például az autópálya-építés.
A takarékszövetkezeteket is belendítik
Orbán Viktor miniszterelnök Demján Sándor sajtótájékoztatóját megelőzően bejelentette: szeretnének a magyar takarékszövetkezeteknek nagyobb szerepet szánni az ország pénzügyi vérkeringésében. Demján ezzel kapcsolatban elmondta, hogy százmilliárdos nagyságrendű alárendelt kölcsöntőke juttatást kaphat a takarékszövetkezeti szektor az államtól, a takarékok most ugyanis tőkeproblémák miatt forrásaik 40 százalékát nem tudják kihelyezni
Ezzel kapcsolatban kifejtette, míg száz évvel ezelőtt 2400 hitelszövetkezet működött Magyarországon, 43 százalékos piaci részesedéssel, ma már csak 5 százalék körüli ez a részesedés, azaz ellentétes folyamat zajlott le, mint Európa más országaiban, ahol ezek a hitelintézetek 20-40 százalékos mutatókkal rendelkeznek.
A takarékszövetkezetek a háztartási betétek piacából 18-20 százalékot hasítanak ki, ám tőkeproblémák miatt csak forrásaik 40 százalékát tudják hitelként kihelyezni, kénytelenek államkötvényekben és a bankközi piacon elhelyezni. Hangsúlyozta: ezen a területen is fontos volna, hogy olyan szabályozók szülessenek, amelyek segítenék az uniós átlaghoz való felzárkózást, e nélkül ugyanis a takarékszövetkezetek sem tudják állni a versenyt.
MTI, Privátbankár