Az elmúlt időszakban többször is hallható azon észrevételre, amely szerint jobb volna, ha a bankok magyar tulajdonban lennének, vagy legalább magyarországi székhellyel működnének, úgy reagált: a külföldi tulajdonosok a válság kezdete óta szavatolják leányaik működőképességét, a magyar államnak egy fillérjébe sem került - a bankrendszer 80 százalékát kitevő - hitelintézetek stabilan tartása.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a közép-kelet-európai régió helyzetét elemezve úgy vélekedett: lesznek fájdalmas veszteségek, egyes szereplők tönkremennek, újratőkésítésre szorulnak. A bankszektor nyeresége azonban a válság után megfelelő lesz, ezért nem érdemes a részvényekből kimenekülni - hangsúlyozta. Rámutatott: ahhoz, hogy a közép-kelet-európai bankszektor hitelezése 15 százalékkal bővüljön, elég volna, ha a nyugat-európai megtakarítások 3-4 százalékát ide csatornáznák át.
Egyetértek Surányi Györggyel: kulcskérdés, hogy a jól működő vállalatok forráshoz jussanak, a monetáris politika ehhez nagyobb mozgásteret biztosítson - jelentette ki Csányi Sándor a konferencián. Surányi vasárnap a köztévében azt mondta, az alapkamat csökkentésére most nincs mód, a vállalatoknak azonban olcsó forrást kellene biztosítani. |
Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke kiemelte: csak az önálló, proaktív felügyelet lehet hatékony és hatásos. A PSZÁF-nak egyetlen olyan jogszabályi lehetősége volt, amikor proaktívan beavatkozhatott, mégpedig az ingatlanalapok felfüggesztésének esetében - mutatott rá.
Simor András, az MNB elnöke úgy vélekedett, hogy nem a likviditás hiánya gátolja a hitelezést, komoly korlátot jelent ugyanakkor a portfolió romlása. Az értékvesztés még növekedni fog - fűzte hozzá. A jegybankelnök elmondta: az MNB kiemelt figyelmet fordít az árstabilitásra. A szűk keresztmetszetet Simor András szerint nem az infláció alakulása, hanem a pénzügyi rendszer stabilitása és Magyarország kockázati megítélése jelenti. Ahogy a helyzet javul, az MNB azon lesz, hogy minél előbb csökkenteni tudja a kamatot - mondta.
Az MNB elnöke is úgy vélekedett, hogy a visszatekintő, szankcionáló felügyeleti felhatalmazás kevés, olyan eszközökre van szükség, hogy már akkor beavatkozhassanak, amikor látni, hogy rendszerszintű kockázatok épülnek fel.
Szeretnék elérni a devizahitelezés feltételeinek szigorítását, hogy a bankok csakis euró alapon, magasabb önrész és jövedelmi tartalék, alapos ügyféltájékoztatás mellett hitelezhessenek. Szabályoznák az ügynöki értékesítést is. Simor kiemelte: a hitelbírálatkor jelentős segítséget nyújthat a pozitív adóslista (teljes körű lakossági hitelnyilvántartás), ezt már benyújtották a parlamenthez, de még nem fogadták el.
Továbbra is bizonytalan a költségvetés?
Kegyetlen Moody"s: megint kaptak a magyar bankok
A PSZÁF rendet vág az ügynökök között
Mi kellene ahhoz, hogy olcsóbb legyen a hitel?
PSZÁF: törleszthessünk devizában
MTI, Privátbankár