Cséfalvay Zoltán a Lakáshitelesek válságban: megoldások rövid és hosszú távon című, ellenzéki kezdeményezésű politikai vitában, szerdán az Országgyűlésben elmondta, hogy az új konstrukciókkal jobban megéri majd törleszteni, mint kiszállni a hitelből, nem kerül utcára az, aki az anyagi helyzete miatt nem tud fizetni, a banknak pedig jobban megéri majd megegyezni a hitelessel, mint bedönteni a kölcsönt.
Felidézte, hogy az első Orbán-kormány létrehozta a jelzálog-hitelezési rendszert, ezzel elősegítve, hogy a lakáshitelek kamatai 4-5 százalékra csökkenjenek. Mint fogalmazott, az otthonteremtési program "lelke" az állami kamattámogatási szisztéma volt. 2002-ben azonban - folytatta - a Medgyessy-kormány "felelőtlen költekezésbe" kezdett, és 2003-ben eltörölte a kamatplafont, majd felszámolta az államilag támogatott, forint alapú, kedvezményes lakáshitelezést. A Gyurcsány-kabinet pedig "elengedte" - teljesen szabályozatlanul - a devizaalapú jelzálog-hitelezést - tette hozzá.
Kifejtette: 2002 második negyedévében a lakosság devizahitel-adósságának állománya 216 milliárd forint volt, míg 2010 második negyedévében elérte a 7 348 milliárd forintot, ennek több mint 90 százaléka pedig svájcifrank-alapú hitel volt. A tavalyi év végére 117 ezer lakossági jelzáloghitel-szerződés volt 90 napon túli késedelemben - jegyezte meg.
A kilakoltatási moratóriummal összefüggésben megjegyezte, semmiképpen nem lehet tartós megoldás, hosszú távú fenntartásuk ugyanis nagymértékben rontja a fizetési fegyelmet.
Gyuris Dániel cáfolta, hogy már megszületett volna a megállapodás a bankok és a kormány között a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítéséről. A Magyar Bankszövetség alelnöke egy szerdai sajtótájékoztatón cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint megszületett a megállapodás a kormány és a bankok között. "Még vannak tisztázandó részletek, a tárgyalások folynak" - mondta. Arra a kérdésre, hogy a bankadó kifuttatása, 2012 utáni sorsa része lesz-e a megállapodásnak, továbbá - mint a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek elmondta - tartalmazza-e azt, hogy a bankoknak részt kell venniük az önkormányzati adósság rendezésében, azt válaszolta: érdeklődéssel olvasta mind a két hírt, egyikről sincs közelebbi információja, nem volt része egyik sem az eddigi megbeszéléseknek. Kizárólag a nehéz helyzetbe került lakossági lakáshitel adósok helyzetének megoldására próbálnak egységes keretet találni - tette hozzá. |
Az államtitkár szavai szerint a másik csoport azoké, akik hiteltörlesztéseikben 90 napon túli késedelemben vannak, de az adósságból kilépve jövedelmi helyzetük miatt képesek lakáshelyzetük önálló megoldására. Az ő esetükben a cél az, hogy kikerüljenek az adósságból - mondta. Jelezte, a kormány azt javasolja, hogy ha a nemfizető adós értékesíti ingatlanát, akkor számára a bank engedje el a követelés ingatlanfedezet feletti részét, és a bank korlátozott időre nyújtson átmeneti lakástámogatást. Ebben a kategóriában indokolt az állam keresletélénkítő szerepvállalása - ismertette.
A harmadik csoportnál, vagyis azoknál, akik tartoznak, de szociális helyzetük miatt tartósan fizetésképtelenek, az a cél, hogy lakhatásuk biztosítva legyen - folytatta Cséfalvay Zoltán, aki szerint ennek eszköze a legrászorultabb családok ingatlanának megállapodással vagy árverezési értékesítés utáni állami, illetve önkormányzati tulajdonba vétele, majd annak bérbe adása az adósnak. 2012-ben elindulhat az új otthonteremtési politika - közölte.
MTI