Augusztus 12-étől elérhető az árfolyamrögzítés a bajba jutott devizahitelesek számára és ennek kapcsán kiváncsiak voltunk, vajon hogyan látja ezt a lehetőséget a Magyar Bankszövetség Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója szerint nem szabad elfelejteni, hogy a tárgyalások elsődleges célja a több mint egy éve érvényben lévő árverési és kilakoltatási moratórium megszüntetése volt, és ehhez kellett egy, a kormány számára is elfogadható kompromisszumos megoldást kialakítani. Mivel július elsejétől – még ha fokozatosan is – a moratórium megszűnik, az első célt sikerült elérni, ez ugyanis gazdasági és társadalmi hatásait illetően egyaránt nagyon káros volt.
Nagy kérdés, ki veszi igénybe a felkínált lehetőségeket
Rögzíteni vagy sem? Válaszút előtt a CHF-hitelesek>>
A megállapodás a fizetési gondokkal küzdő adósok számára szándékozik segítséget nyújtani: egyrészt az árfolyamrögzítéssel, másrészt a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásának kötelezettségével. A bankok továbbra is biztosítják azokat a könnyítéseket, amelyekkel ügyfeleik fizetőképességét biztosítani lehet. Emellett az ún. árfolyamgát is segíthet elég nagy számú ügyfélkörben, elsősorban olyan esetekben, amikor az érintett ügyfelek élethelyzetében az előttük álló több mint 3 éves időszakban pozitív változás következik be. A vezető tanácsadó szerint tudomásul kell venni, hogy a mai nagyon nehéz válságkörnyezetben optimális és mindenki számára kedvező megoldás nincs.
Müller János emlékeztetett rá, hogy az ún. adósmentő csomag a részvétel lehetőségét azok számára teszi lehetővé, akiknek nincs 90 napon túli törlesztési késedelme. Azok, akik 90 napon túli késedelembe estek, nem lehetnek részesei a rendszernek. A törvénynek vannak egyéb korlátozó feltételei is, például, hogy az igényt benyújtó csak 1 lakással rendelkezzen, amelyben maga is lakik, ezen kívül nem lehet részese más állami fizetéskönnyítő programnak, és a jelzáloggal terhelt ingatlanának értéke a hitelszerződés aláírásakor nem haladhatja meg a 30 millió forintot. Azt azonban a mai hektikusan és negatív irányban változó árfolyam-ingadozások mellett nem lehet megbecsülni, hogy a rendszer adta lehetőséggel hányan fognak érni.
Az egyéni megállapodás a legjobb?
A vezető tanácsadó kiemelte, fontos, hogy az ügyfelek bankjukkal közösen részletesen tekintsék át az ügyfél vagy a háztartás anyagi helyzetét és annak várható alakulását a következő több mint 3 év során. Ez a megoldás tehát azoknak javasolható, akik nagy valószínűséggel 2015 január 1-jét követően képesek lesznek hitelüket a hátralévő futamidő végéig a szerződés eredeti feltételei alapján fizetni, és havi egyenlő részletekben tudják törleszteni a gyűjtőszámlán kamatokkal együtt felhalmozódott tartozást is.
|
Csúcsra jár a frank: mi legyen a hitelünkkel? Vajon kinek érdemes az árfolyamrögzítést választania? Kinek nem? Segítség ez a hiteleseknek, vagy inkább veszít, aki ezt a lehetőséget választja? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel ezekben a hetekben a devizahitelek kapcsán. Bárhogy is döntsünk, alaposan mérlegeljünk előtte! Részletek>> |
A bankok ki fogják bírni
Müller János kérdésünkre válaszként megerősítette, hogy a magyar bankrendszer stabil, tőkemegfelelési mutatója jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Emlékeztetett rá, hogy az Magyar Nemzeti Bank stressztesztje szélsőséges esetben vizsgálta bankjaink tűrőképességét 245, illetve a jövő év végéig 257 forintos CHF-árfolyam mellett is. Mindkét esetben biztosítottnak látták a rendszer stabil működését.
Likviditási szempontból a bankok a kockázati szempontból befogadható hitelkeresletet ki tudják elégíteni, figyelembe véve azt is, hogy az adott válsághelyzetben a vállalati és a lakossági hitelezés szintje egyaránt alacsony. Ugyanakkor a vezető tanácsadó szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 2008 vége óta a válság a magyar bankok számára is okozott sokkot. A vállalati és lakossági hitelportfólió egyaránt romlott, megnőtt az értékvesztés és a céltartalékolás követelménye, és az elmúlt évben kivetett banki különadó az előbbi hatásokkal együtt gyakorlatilag nullára csökkentette a bankok adózás utáni jövedelmét 2010-ben.
Privátbankár - Szilágyi Balázs
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
