.jpg)
Továbbra sem megoldott a devizahitelesek helyzete: a korábban slágernek számító svájci frank árfolyama az elmúlt időszakban sorra döntötte a csúcsokat. Hogyan jutottunk el oda, hogy a magyar háztartások anyagi helyzete egy bő 1000 kilométerre lévő ország pénznemének sorsától függ? Ki segít azokon, akik rendszeresen kiizadják a törlesztőrészletet?
|
Egy korábbi interjúban Harnos András, az AEGON Hitel Zrt. vezérigazgatója elmondta: gyakorlatilag minden devizahitelesnek tudnak valamiféle megoldást kínálni, aki a megkeresésükre együttműködő, és fizetési hajlandóságot is mutat, vagy aki már előre jelzi, hogy nehézségei vannak, és hajlandó rendszeres befizetést teljesíteni. A devizahitelezésnek van jövője: Harnos András elmondása szerint az AEGON az euró alapú hitelkiváltásban élen jár, az ügyfelek egy jelentős hányadának a korábbinál sok esetben 10 százalékkal alacsonyabb törlesztőrészletet is tudnak biztosítani. Részletek >> |
Devizasztori
.jpg)
Amikor 2004-ben a kormány szigorúbb feltételekhez kötötte az államilag támogatott - természetesen forint alapú - lakáshitelekhez jutás feltételeit, a jelzálogfedezetes hitelek körében is előtérbe került az olcsó, deviza alapú hitel. A lakosság egyre nagyobb arányban választotta ingatlanvásárláskor a svájci frank alapú hiteleket. A fogyasztási kedvet élénkítette az olcsó, könnyen hozzáférhető hitel, így később a személyi kölcsönöket, szabadfelhasználású jelzáloghiteleket is sokan választották vásárlásaik finanszírozására.
2005-ben a lakossági szektorban a devizahitelek aránya átlépte a forinthitelek arányát, a nagyrészt svájci frank alapú hitelállomány rohamos növekedésnek indult. Az új szerződések összege 2008 szeptemberében érte el a csúcsot: ebben a hónapban 170 milliárd forintnyi CHF-hitelt nyújtottak a bankok a lakosságnak, miközben a forinthitelek összege a hónapban nem érte el a 25 milliárd forintot.
2008 őszén azonban a begyűrűző pénzügyi válság okozta sokk és az ennek hatására elszálló svájci frank-árfolyam megálljt parancsolt a devizában történő eladósodásnak, a hitelezésnek ezen formája befagyott, a meglévő hitelek törlesztőrészletei erőteljesen növekedni kezdtek.
Hiába azonban a körültekintő tájékoztatás: ekkora ingadozásra a svájci frank forinthoz viszonyított árfolyamában (szinte) senki sem számított.
Ráadásul nem csak a devizaárfolyamok kedvezőtlen változása miatt emelkedtek meg a törlesztőrészletek: 2008 őszén, a válság kirobbanásakor a magyar CDS-felárak közel 600 bázisponttal emelkedtek. A bankok a svájci frank forrásokat jóval drágábban tudták beszerezni, a költségek jelentős emelkedése pedig a hitelkamatokon keresztül óhatatlanul megjelent az ügyfeleknél is.
Betiltva és megsegítve: kinek jó?
A válság kirobbanása után az előző kormány által életbe léptetett szigorítások következtében a devizaalapú jelzáloghitelek egy szűk kör, a viszonylag magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfelek számára váltak már csak elérhetővé. A fedezet alapú hitelezés megszüntetése, a kötelező jövedelmvizsgálat bevezetése mellett az ingatlanra maximálisan felvehető hitel nagyságának korlátozása - azaz a szükséges önerő növelése - a hitelezési piac jelentős beszűküléséhez vezetett.
A kormány által meghirdetett 29 pontban foglaltaknak megfelelően a devizahitelek esetében a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra történő jelzálogbejegyzést megtiltó jogszabály életbelépése végképp eltüntette a piacról a fogyasztási és ingatlancélú új devizahiteleket.
A bajba jutott devizahitelesek megsegítésére legutóbb kormánypárti képviselők terjesztettek be egy törvényjavaslatot a parlament elé. Ebben többek között a törlesztési árfolyammal, a feltételek módosításával, a késedelmi kamat szabályozásával, az előtörlesztési díj korlátozásával és a futamidő hosszabbításának lehetőségével kívánnak segíteni a devizahiteleseken. A javaslat tehát csak a magánszemélyek által felvett lakáscélú hitel-, kölcsön- és lízingszerződésekre terjed ki: sem a vállalkozásokra, sem pedig a szabadon felhasználható jelzáloghitelt felvett magánszemélyekre nem alkalmazható.
Szabadfelhasználású hitelesek, áruhitelesek, rendesen fizetők: kérjenek ajánlatot!
A devizahitellel rendelkezők túlnyomó része a törlesztőrészlet jelentős emelkedése ellenére rendben fizeti kölcsönét, még ha ez csak komoly erőfeszítések, családi megszorítások árán is lehetséges. A jó adósok azonban az állam helyett leginkább csak magukra számíthatnak, ha könnyíteni akarnak terheiken. Az ügyfélnek érdemes felkeresni vagy a saját bankját konstrukcióváltási kéréssel, vagy egy hitelkiváltó termékkel rendelkező más pénzintézetet, vagy akár egy professzionális hiteltanácsadót, hogy a jelenleginél kedvezőbb feltételű termékre tudja cserélni a meglévő hitelét, amelynek törlesztőrészlete érezhetően alacsonyabb a korábbinál.
Kérdéses, hogy mennyiben segít a jelenlegi árfolyam melett törlesztő, meglévő devizahiteleseken az, hogy az új devizahitelek folyósítását (részben) megtiltotta a kormány. Több szakember is felhívta már a figyelmet arra, hogy a devizahitelezésnek igenis van létjogosultsága: tiltás helyett inkább a megfelelő szabályozás vezethetne eredményre.
Különösen az euróbevezetési tervek fényében nehéz értelmezni a devizahitelek hátrányos megkülönböztetését, amely a megfelelő finanszírozási eszköz nélkül maradó szereplőkön keresztül rányomhatja bélyegét a nemzetgazdaság teljesítményére is.
Van azonban olyan terület, ahol nem korlátozák a magánszemélyeknek számára történő devizahitel-nyújtást: a jelzálogbejegyzési tilalom ugyanis a kedvezőbb kondíciójú hitelcserére nem vonatkozik. Szakemberek véleménye szerint az ügyfelek egy jelentős hányada érezhető törlesztőrészlet-csökkenést érhet el, ha meglévő CHF-hitelét euró alapon váltja ki. Érdemes persze mindezt olyan szolgáltatónál tenni, ahol a kezdeti költségeket is átvállalják, így a váltás lényegesen könnyebb lehet.
Privátbankár
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
