Lázár János szerint a kormány nem kért száz nap türelmi időt, mert a választóknak a szocialisták kormányzása idején elfogyott a türelme. A Fidesz frakcióvezetője Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben úgy fogalmazott: a választókban nincs türelem azokkal szemben, akik az elmúlt nyolc évért számadással tartoznak. Mint mondta, az emberek türelmetlensége hajtotta el az MSZP-t, és ez viszi a kormánypártokat előre. "A magyar választók szeretnének egyértelmű és világos választ kapni arra: hogy jutott az ország csődbe, kik lopták szét" - mondta, hozzátéve: az ügyek tisztázását várják a kormánytól azok esetében is, akik mártírszerepbe bújva, politikai üldözöttként igyekeznek megúszni a felelősségrevonást.
Lázár János a kormányalakítás óta eltelt időből a legfontosabbnak azt nevezte, hogy már nem "fordítva ülünk a lovon", Magyarország nem azt keresi, miért nem lehet megoldani a gondokat, megadóztatni a bankokat, megvédeni a devizahiteleseket és megállítani a gázáremelést. Mint mondta, a kormány legfontosabb érdeme, hogy "a reformdiktatúra után" visszaadta a kételkedés jogát és lehetőségét, elismerve, hogy nincsenek kizárólagos megoldások. Szavai szerint ez jelenti a demokráciát.
"Biztos, hogy csak megszorításokkal lehet kezelni a válságot? Biztos, hogy adócsökkentéssel nem lehet gazdasági növekedést elérni? Biztos, hogy Szlovákiával szemben csak egyfajta politika létezik?" - sorolta a kérdéseket, amelyekre - mint mondta - a kormány új választ adott.
Lázár János arról is beszélt, hogy jóvátételt kell kapnia azoknak a becsapott baloldali választóknak, akiket az MSZP magára hagyott, "politikai hajléktalanná" tett. Hozzáfűzte: a nézeteiket nem akarhatják megváltoztatni, de az ország újjáépítéséhez rájuk is szükség van. Az árvíz utáni helyreállításról szólva a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: Felsőzsolcán harminc nap alatt tíz új ház épült fel azoknak, akik fedél nélkül maradtak. "Ha sikerült harminc nap alatt néhány embernek, akkor sikerülhet néhány év alatt több millió embernek és az egész országnak is" - zárta beszédét.
KDNP: jelentős kormányzati döntések az elmúlt hónapokban
A kettős állampolgárságról és nemzeti összetartozásról szóló törvényeket, az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának csökkentését és a büntetőjogi törvény módosítását emelte ki többek között az eltelt időszak kormányzati intézkedései közül a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője hétfőn a Parlamentben.
Harrach Péter a kormányfő napirend előtti értékelésére reagálva a két legsúlyosabb örökségnek a megugrott államadósságot és az elburjánzott korrupciót nevezte meg. Kifejtette: míg 2001-ben az államadósság GDP arányosan 52 százalék volt, addig ma 78,9 százalék. Ez óriási különbség, s évente 3.000 milliárdos törlesztést eredményez - hívta fel a figyelmet. Harrach Péter azt mondta, hogy az előző időszak vezetői nemcsak sajátjuknak tekintették az állami vagyont, de ami még ennél is rosszabb, haza is vitték azt.
A kereszténydemokrata politikus az eltelt időszak szimbolikus kormányzati döntései közül kiemelte a kettős állampolgárságról és a nemzeti összetartozás napjáról hozott törvényeket. Kitért arra, hogy az alkotmánymódosítás érintette az országgyűlési képviselők számának csökkentését, megoldották az Alkotmánybíróság tagjainak választását, s rendelkeztek arról, hogy a végkielégítésekre külön adó szabható ki. Megemlítette a választójogi törvény módosítását, a 60 napos kampányt; az egyik legjelentősebb lépésnek a büntetőjogi törvények módosítását nevezte.
Az előtte elhangzott ellenzéki felvetésekre reagálva azt mondta, a nemzeti együttműködés alapja a tisztelet kultúrája és az emberi méltóság, utóbbi jogokat és kötelességeket jelent. A szegényellenesnek nevezett társadalompolitika nem más, mint hogy minden társadalmi réteg felelős magatartására szükség van; ez nem szegényellenesség, hanem az alapvető emberi természetből, jogokból és kötelességek arányosságból fakadó viselkedés - közölte.
"Nem valljuk a liberálisokkal, hogy a kis lopás és nagy lopás között lényegi különbség van, minden lopás lopás, mint ahogy a kis kábítószer is kábítószer" - fogalmazott Harrach Péter a Lehet Más a Politika frakcióvezetőjéhez fordulva. Az önkormányzati választási kampányról szólva megjegyezte: az MSZP logót nehéz megtalálni a plakátokon. Nem tudom mi az oka, szégyellni kell? - tette fel a kérdést.
MSZP: rossz az irány
Mesterházy Attila politikai kalandorkodásnak nevezte Orbán Viktor elmúlt száznapos tevékenységét, amely rossz irányba viszi az országot. A szocialista frakcióvezető a miniszterelnök napirend előtti szavaira reagálva hétfőn a parlamentben úgy vélekedett: az Orbán Viktor által épített új rendszerre az országnak nincs szüksége, ez az irány rossz, amin változtatni kell. Álláspontja szerint az országnak arra van szüksége, hogy a kormányfő tartsa be a demokratikus normákat, tartsa tiszteletben az ország demokratikus értékeit, hagyományait.
Orbán: most jön a java! |
A szocialista frakcióvezető azzal vádolta Orbán Viktort, hogy nem meri elmondani a választóknak, mit fog tenni október 3-a után, és nem meri az önkormányzati választás előtt beterjeszteni a jövő évi költségvetés sarokszámait. Felszólította a kormányfőt, hogy tegye a dolgát Magyarország és a magyar nemzet érdekében. Beszéljen arról, hogy mitől fog beindulni a gazdasági növekedés, hogyan lesz egymillió munkahely, miként csökkennek a társadalmi különbségek, hogyan válik Magyarország modern európai országgá, honnan vesz ki milliárdokat a gazdaságból - sorolta a miniszterelnökhöz címzett kérdéseit a szocialista politikus. Mesterházy Attila arra is választ vár, hogy mit tesz a kormány a devizahitelesek érdekében. "Ön az a politikus, aki még sohasem hazudott, akkor most miért teszi" - kérdezte az ellenzéki politikus.
Álláspontja szerint Orbán Viktor kemény, határozott és kíméletlen, amikor a saját hatalmának a bebetonozásáért tesz, de amikor hétköznapi problémák megoldásáról van szó, akkor a Fidesz időt kér. Azt javasolta a kormányfőnek, hogy ezekben az ügyekben is legyen ugyanilyen konzekvens és határozott.
LMP: szegényellenes a kormány politikája
A hírek szerinti több ezer milliárd forintos forráskivonásról, az adózatlan jövedelem-kiáramlásról és a munkavállalói kiszolgáltatottságról is kérdezett a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője szerint a kormány társadalompolitikája nem szegénység-, hanem szegényellenes.
A hét kérdése: |
Schiffer András feltette a kérdést, hogy pontosan mit jelent az a sajtóhírek szerint a Somogy megyei Kötcsén elhangzott, több ezer milliárd forint kivonásáról szóló kijelentés. Leszögezte, az LMP álláspontja szerint ma a jóléti rendszerből nem lehet többletforrásokat kivonni. Szavai szerint világosan tisztázni kell, hogy a kormány hogyan kívánja konszolidálni a jóléti rendszert.
Közölte, hogy az elmúlt 108 nap programja nem a foglalkoztatás-bővítés programja. Meglátása szerint járulékcsökkentéssel és ökológiai adóreformmal lehet talpra állítani az országot. A frakcióvezető úgy látja, hogy a kormány társadalompolitikája "szegényellenes és nem szegénységellenes". Megjegyezte, hogy nem pusztán a foglalkoztatás-bővítésről kell beszélni, de arról is, hogy az utóbbi húsz évben befagytak a társadalmi felemelkedés csatornái is. Feltette azt a kérdést is, hogy mit kíván tenni a kormány az adózatlan jövedelem kiáramlásávaal, a munkavállalói kiszolgáltatottsággal. Schiffer András hiányolta, hogy a zöld munkahelyteremtő javaslatokról és a kormányprogramban is beígért zöld közbeszerzési programról az elmúlt hetekben nem hallottak.
Úgy összegezte mondandóját, hogy a kormány maga mögé állítja a sikereseket, a számukra kedvező adópolitikával a többieket pedig "a rendőrségre és a megerősített börtönkapacitásokra bízzák". Hangsúlyozta, hogy választani kell, mert az egyik oldalon ott van az olcsó bérre és alacsony adóra épülő versenyképesség, ahol a kirekesztettségre a választ elnyomó, szociális büntetőpolitika adja, a másik oldalon pedig ott áll a jól képzett, jól fizetett, magas hozzáadott értékű versenyképesség, ahol a kirekesztettségre a befogadás a válasz és egyszerre száműzik a munkavállalók, valamint a kis- és középvállalkozások kiszolgáltatottságát, de úgy látja, hogy a kormány nem ezt az utat választja.
Jobbik: Le az élősködőkkel!
Meg kellene szüntetni az élősködést az országon - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője hétfőn a parlamentben, a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva. Az ellenzéki képviselő szerint Magyarországon élősködik az "álláshalmozó politikai bűnözés", a multinacionális vállalatok erőfölénye a duális gazdaság képében, valamint a "cigánybűnözés".
Orbán Viktor nem támogatja azt a javaslatot, hogy Magyarország tagadja meg a korábban felvett hitelek visszafizetését. A miniszterelnök hétfőn, a parlamentben napirend előtt elhangzottakra reagálva leszögezte: a kormány ilyen lépést nem fog kezdeményezi, ilyen irányú beadványt nem fog támogatni. A kormányfő kitért arra is, hogy nem lehet nem visszafizetni a korábban felvett adósságot. Mint mondta, Magyarország, ha nem fizetne, összességében rosszabbul járna, mintha megpróbálja különböző konstrukciókban könnyítve teljesíteni az előző kormány által előállított adósságteher visszafizetését. |
Felhívta a figyelmet arra a javaslatukra, amely a magánnyugdíjpénztárak államosítására irányul, ami, mint mondta, az országot megmenthetné a megszorításoktól. Vona Gábor szerint "egyértelmű félrevezetés" volt az, hogy két hét alatt rendet tesz a kormány. A Jobbik elnöke beszédében összehasonlította a Magyar Gárda szervezetet a szeptember elsején létrejött Terrorelhárító Központtal. Szerinte az előbbit azért hozták létre magyar emberek saját pénzből, hogy megvédjenek másokat, míg az utóbbit a kormány hozta létre az adófizetők pénzéből, hogy "megvédjék saját magukat". Hangsúlyozta: ideje lenne Afganisztánból hazahívni a magyar katonákat. Ha ezt megtesszük, akkor nem lesz terrorveszély - vélekedett.
MTI