Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az elmúlt egy évben a GDP 5,5 százalékát érte el - tudtuk meg a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a nemzetgazdaság pénzügyi számláinak 2010. második negyedévére vonatkozó adatokból.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az elmúlt egy évben a GDP 5,5 százalékát érte el - tudtuk meg a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a nemzetgazdaság pénzügyi számláinak 2010. második negyedévére vonatkozó adatokból.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 4,7 százaléka, a nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 1,7 százaléka volt az elmúlt egy évben. Összességében a nemzetgazdaság nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 1,3 százalékát érte el 2010 második negyedévével záruló elmúlt egy évben.
2010. második negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye – amely tartalmazza a központi bankkal szemben az újrabefektetett jövedelem elszámolását is – a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 5,5 százalékát tette ki (1448 milliárd forint). A magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 97 milliárd forinttal (az éves GDP 0,4 százalékával) javították az egyenleget. A második negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 7,9 százalékát érte el (530 milliárd forint).
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2010 második negyedévének végén a GDP 83,7 százalékát tette ki (22094 milliárd forint).
2010. második negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (374 milliárd forint) külföldi hitelfelvétellel, betétei és az általa nyújtott hitelek csökkentésével fedezte, miközben jelentősen nőttek egyéb követelései és csökkentek értékpapír- és egyéb tartozásai. A helyi önkormányzatok finanszírozási igénye (128 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betétek csökkenésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (28 milliárd forint) az egyéb követelések csökkenése és a központi kormányzattal szembeni hiteltartozások növekedése fedezte.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2010 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,7 százalékát érte el (1239 milliárd forint). A magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 97 milliárd forinttal (az éves GDP 0,4 százalékával) csökkentették a háztartások nettó finanszírozási képességét. A második negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 7,1 százaléka volt (472 milliárd forint).
2010. második negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a befektetési jegyek, a nyugdíjpénztári követelések, a készpénz és a tőzsdei részvények növelése volt jelentős, miközben számottevően csökkentek a lekötött devizabetétek. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése volt jellemző.
A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2010 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 1,7 százaléka volt (449 milliárd forint). A második negyedéves finanszírozási képesség a negyedéves GDP 6,3 százalékát érte el (422 milliárd forint).
A második negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a hitelintézeti betéteiket és az egyéb követeléseiket növelték, valamint külföldi hiteleiket csökkentették. A kötelezettségek esetében a hiteltartozások és a külföldi tulajdonosi tartozások csökkenése, valamint az egyéb tartozások növekedése volt a meghatározó.
A külföld nettó finanszírozási igénye (a nemzetgazdaság finanszírozási képessége) 2010. második negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 1,3 százalékát tette ki (342 milliárd forint). A második negyedévben a külföld finanszírozási igénye a negyedéves GDP 4,6 százaléka volt (308 milliárd forint).
A pénzügyi számlákat érintő jelentősebb adat-felülvizsgálati és módszertani változások
A fizetési mérleg pénzügyi mérlegében és állományi adataiban végrehajtott adat-felülvizsgálatot és módszertani változásokat a pénzügyi számlák is tükrözik, így a múltbeli adatok néhány esetben jelentősen változtak. A változások részletes leírását a 2010. szeptember 30-án megjelent, a fizetési mérlegről szóló sajtóközlemény tartalmazza.
A Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetve változott a társasági nyereségadóval kapcsolatos tranzakciók és állományok elszámolása is a pénzügyi számlákban. Az adott évi eredményszemléletű korrekciókhoz a Költségvetési Tanács előrejelzéseit használjuk föl a korábban használt, a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített előrejelzés helyett. A változásnak az az oka, hogy a Költségvetési Tanács rendszeresen frissíti a társasági nyereségadóra vonatkozó előrejelzéseit, így
azok jobban használhatók statisztikai célra, mint a korábban használt előrejelzés. A változás azt eredményezte, hogy a 2010 első és második negyedévében körülbelül 30-30 milliárd forinttal nőtt az államháztartás finanszírozási igénye a pénzügyi számlákban az előzetes adatokhoz viszonyítva. Az előzetes adatokhoz viszonyítva 2010 második negyedévében az államháztartás finanszírozási igénye a pénzügyi számlákban további 83 milliárd forinttal nőtt az adatok revíziója következtében.
A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a betéteiket és egyéb követeléseiket növelték. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a hitelek és az egyéb tartozások növekedtek, valamint a nem-részvény értékpapírok csökkentek.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
.jpg)
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
