Durván lecsúszott a magyar egészségügy

A tavalyi 14. helyről a 20. helyre csúszott vissza Magyarország az európai uniós egészségügyi rendszerek rangsorában az 2009. évi Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) szerint, amelyet hétfőn tettek közzé Brüsszelben.

Az indexet évente összeállító Health Consumer Powerhouse kutatóközpont felmérésében Magyarország a maximális 1000 pontból 633 pontot ért el. A rangsort Hollandia vezeti immár második éve, 875 pontos rekorddal, majd a sorban Dánia (819), az újonc Izland (811) és Ausztria (795), Svájc (788) és Németország (787) következnek. A listán 33 ország szerepel.

Az idei EHCI Magyarországot - a szomszédos országok közül - Szlovénia (668) és a Cseh Köztársaság (667) mögé, de Lengyelország (565) és Szlovákia (560) elé sorolja, mivel néhány éve próbálkozik egy egészségügyi reform végrehajtásával. A meggyőző eredmények az elemzők szerint még általában véve hiányoznak, noha némi fejlődés tapasztalható az egészségügyi fogyasztói tájékoztatásban. A szerzők kifogásolják, hogy Magyarország nem tartozik a felhasználóbarát gyógyszerkönyveket alkalmazó 13 európai ország közé.

"Úgy tűnik, Magyarország az egészségügyben egyre hosszabb várólistákat hoz létre" - jelenti ki Arne Björnberg, az EHCI kutatási igazgatója. "Vannak jelek, amik azt mutatják, hogy nagyvonalúsága miatt a rendszer nyomás alatt áll. A jelenlegi magyar kezelési eredmények meglepően alacsony szinten állnak a 60 éves állami egészségügyi tapasztalat ellenére. Ez a kínos helyzet még rosszabb lehet a pénzügyi válság miatt" - vélekedik Arne Björnberg.

Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj!

Az indexhez írt tanulmány mindazonáltal Magyarországot azon néhány ország közé sorolja - mások mellett a listát vezető Hollandia és Dánia társaságában -, amelyekben az átlagnál gyorsabban halad az egészségügy felhasználóbarát irányban történő fejlesztése, köszönhetően a betegjogok és a betegek tájékoztatása terén elindított reformoknak. A pozitívumok közt külön is megemlítik, hogy Magyarország sokat javított a betegek tájékoztatása területén, az orvosok regiszterét is tartalmazó Doctor Info szolgáltatás beindításával.

"Ez az egyedüli példa arra, hogy egy monolitikus egészségügyi finanszírozással rendelkező ország szánja el magát erre. Magyarország példája jól mutatja, hogy az EHCI-pontokban fontos javulás érhető el egy vagy két év alatt, anélkül, hogy drámai módon növelni kellene az egészségügyi kiadásokat" - állapítják meg a szerzők.

Az EHCI 33 ország egészségügyi rendszerét rangsorolja mintegy 38 mutató alapján, a fogyasztó számára kulcsfontosságú hat területet vizsgálva. Ezek a betegjog és a betegtájékoztatás helyzete, az e-egészségügy, a várólisták hossza, az eredményességi mutatók, a szolgáltatások típusa és elérhetősége, valamint a gyógyszerellátás. Az indexet állami statisztikák, betegek véleménye és független felmérések alapján állította össze a brüsszeli székhelyű kutatóközpont, az Európai Bizottság Információs Társadalom és Média Főigazgatóságának támogatásával és az EU jelenlegi svéd elnökségének közreműködésével.

A szerzők általános megállapításai szerint az idei mérések azt mutatják, hogy az európai egészségügy élenjáró szereplői kezdik alkalmazni az egészségügyi tájékoztatás rendszerét, és bevonni a betegeket a döntéshozatalba, kikényszerítve ezzel a rendszer tökéletesebbé válását. A rangsor alján ellenben sok olyan ország található, amelyek kitartanak a régi típusú, hierarchikus rendszerben működő és kevéssé átlátható egészségügy mellett. Ez a hiányosság kihívás az EU egyenlőségre és szolidaritásra vonatkozó alapelveivel szemben.

MTI