Egy új szabály is sújtja a magyar bankokat

A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) bejelentése szerint a kötelező tőketartalék rátát 7 százalékra emelik, a biztonsági buffer 2,5 százalék, az utóbbit kiegészítő, úgynevezett "anticiklikus buffer" 0-2,5 százalék lesz. A Bázel III-as szabályok 2013 és 2015 januárja között lépnek hatályba, a biztonsági buffert csak 2016-2019 januárja között vezetik be. A Bázel III. keretszerződést várhatóan a novemberi G20 értekezleten fogadják el. A szerződés, ha azt  Dél-Koreában tartandó G20 értekezleten elfogadják, a Bázel II-t válthatja fel, amelyet 2004 júniusában hirdettek ki. 

A Bázeli Bizottság szerint a biztonságos működés, azaz  a bankrendszer világméretű megerősítése végső soron az egész világgazdaságra pozitív hatással lesz, hisz csökkenti egy újabb nagyarányú és átfogó bankválság valószínűségét.

Móra Mária hozzátette: Európában van olyan vélemény, hogy az új szabályrendszer a biztonságra törekvéssel együtt visszafogja és megdrágítja a bankok hitelezését, ami a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is fékezően hathat. Az Európai Bankföderáció egyik tanulmánya azt mutatta, hogy ez a hatás az Európai Unióban a bankhitelek nagyobb szerepe miatt erősebb lesz a világátlagnál.

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a hitelintézetek számára meghosszabbította az új előírások teljesítéséig tartó átmeneti időszakot, azaz a hitelintézetek a szigorúbb tőkekövetelményeket hosszabb idő alatt vezethetik be, mint azt korábban elképzelték. Most azt az álláspontot fogadták el, hogy 2013-tól kell folyamatosan alkalmazkodniuk az új, szigorúbb előírásokhoz a pénzintézeteknek.

Az úgynevezett "áttételi rátát" még később, 2018-tól kell majd alkalmazni, és a hosszabb távú likviditás mérésére szolgáló hányadost szintén 2018-tól kell bevezetniük a pénzintézeteknek. A hitelintézeteknek tehát jelentősebb tőkét kell felhalmozniuk tevékenységük biztonságosabbá tételére, de az átmeneti időszakok kitolása azzal jár, hogy a tőkefeltöltésre hosszabb idő áll majd rendelkezésre - mondta a bankszövetség főtitkár-helyettese.

A Bázel III megalkotói nem akartak olyan rövid időszakot előírni a pénzintézeteknek, hogy az átállás esetleg gátolja, hátráltassa a világgazdaság fellendülését. Az új tőkekövetelmények teljesítéséhez szükséges tőkét ugyanis nyereségükből, vagy új részvények kibocsátásával kell előteremteniük a pénzintézeteknek, s erre hosszabb időszakot kívánnak biztosítani - mondta a főtitkár-helyettes.  Az elemzések szerint az új tőke bevonását érintően a lokális piacokon működő kisebb bankok - amilyenek a magyarországi bankok is - természetesen hátrányban vannak.

Ha a magyar bankok helyzetét nézzük, elméletileg kedvező a hosszabb felkészülési idő, jelentős gond azonban, hogy Magyarországon a felkészülési időszakra esik a bankadó alkalmazása, amit ugyancsak a nagyobb hitelezési aktivitásból esetleg keletkező nyereségből kellene kigazdálkodniuk a bankoknak. A bankadó így éppen a felhalmozásra lehetőséget adó eredményt vonja el a magyar bankoktól, amellyel megerősíthetnék a Bázel III előírásai alapján  tőkehelyzetüket - összegezte Móra Mária.

MTI