Egyre kevesebben élvezhetik az új lakás örömeit

A használatba vett lakások száma – szemben a 2008 és 2009 közötti növekedéssel – az első negyedévben 26, a másodikban 41 százalékkal csökkent. 2010 első hat hónapjában hozzávetőlegesen annyi lakást vettek használatba, mint a 2000-es évek elején, az építési konjunktúra élénkülése előtt. A válságot tehát már nem csupán az építkezési szándékok fokozódó gyengülése jelzi, hanem a használatba vett lakások adatai is (egy lakóépület átlagos kivitelezési ideje két év, az engedély kiadásától a használatbavételig pedig átlagosan 2,7 év telik el, ezért az új lakások építésének statisztikája később érzékeli a konjunktúra változását).

A KSH jelentése szerint a legnagyobb lakásépítő a főváros, ahol az év első felében a használatba vett lakások száma ugyan 38 százalékkal csökkent, de országos részaránya így is 30 százalék (a közép-magyarországi régióban épült a lakások 55% százaléka). A jelentősebb építtetői csoportok részesedése azonos mértékben apadt, így – 2009 első félévhez hasonlóan – körülbelül fele-fele arányt képviselt a lakosság és a vállalkozások csoportja, míg önkormányzati lakás mindössze 14 épült (0,2%).

A kivitelezésben az építőipari vállalkozások súlya tovább nőtt (arányuk már 86%), miközben a lakossági házilagos kivitelezés részaránya 2 százalékponttal csökkent. A kislakások egyharmados hányada változatlannak tekinthető. Az új lakások átlagos alapterülete 92 m², 3 m²-rel nagyobb, mint 2009 első hat hónapjában.

381 új üdülőegységet vettek használatba, több mint kétszer annyit, mint 2009 első félévében. Az új üdülők 77m²-es átlagos alapterülettel épültek. 242 üdülőépületben 288 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 56 százalékos visszaesést jelent.

943 lakás szűnt meg, 46 százalékkal kevesebb, mint 2009 első félévében. Átlagos nagyságuk 72 m2 volt. Az elsősorban avulásra és új lakás építésére visszavezethető megszűnések döntő hányada már nem a főváros, hanem a többi város lakásállományát érintette (51%). A szóban forgó lakások közül összesen 700 volt magántulajdonban, ebből 400 volt városi. A megszűnt önkormányzati lakások száma (146) a felét teszi ki a 2009. első félévinek.

A kiadott új építési engedélyek alapján több mint 950 ezer m² lakóépület és több mint 1 millió 560 ezer m² nem lakóépület beépítését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 40 százalékos visszaesést jelent 2009 első félévéhez képest, a nem lakóépületeket illetően azonban a csökkenés jóval mérsékeltebb, 8 százalékos. A lakóépületek kategóriájában a legnagyobb arányú visszaesés az egylakásos lakóépületeknél tapasztalható: ebből a típusból alig fele annyi alapterületet terveznek beépíteni, mint a bázisidőszakban. A nem lakóépületek körében a tervezett kereskedelmi épületek hasznos alapterülete 55 százalékkal kisebb, mint 2009 első félévében. A mezőgazdasági és ipari épületek tervezett alapterülete 2009 első félévéhez viszonyítva nőtt, az előbbi jelentős mértékben - írja jelentésében a KSH.

Privátbankár