Egyre rosszabb a magyar cégek híre

Az elmúlt években folyamatosan növekedett azoknak a közép-kelet-európai cégeknek a száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb minősítést kaptak a hitelbiztosítóktól - állítja Bagyura András a Coface Hungary kereskedelmi vezetője. A legfrissebb adatok szerint a céges pénzügyi kockázati tényezők miatt a közép-kelet-európai országokban működő cégek átlagosan 48,42 százalékát közepesen kockázatosnak vagy fokozatosan kockázatosnak minősítette a Coface. A mostani arány szinte megegyezik a 2009-es év azonos időszakának értékével (48,86 százalék). Míg a régiós átlag továbbra is 48 százalék körüli értéket mutat, a román, szlovák és magyar cégek megítélése tovább romlott az elmúlt 12 hónapban.

Itthon továbbra is a cégek több mint fele számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek. Ez az érték észrevehetően és tartósan meghaladja a régiós átlagot. A tavalyi évhez képest 50,33% ról 51,53 százalékra nőtt a hazai kockázatos vállalatok aránya, ám a régiós rangsorban már nem mi vezetünk. Hazánkat a közép-kelet-európai régióban Románia és Szlovákia is megelőzi.

Bár idén év közben – a havi adatok tekintetében – mutatkozott halvány javulás, de ez egyfelől átmenetinek bizonyult, másfelől okozhatta ezt az is, hogy hónapról hónapra némileg változik a minősített cégek összetétele, így ezeket az adatokat a Coface is inkább kumulálva, hosszabb időszaki tendenciákat vizsgálja.

A kockázati szinteket is kibontva a Coface egy 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti. Az valóban igaz, hogy a régióban a román és a szlovák cégek között tapasztalható a legmagasabb arány az 1 és 5 közé eső besorolásokban, de ha ezen belül az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriát vizsgáljuk, akkor az látható, hogy a régióban ebbe a kategóriába sorolt cégek arányában már csak Románia mutat rosszabb képet és őket követik a hazai vállalatok.

A Coface országkockázati rangsorában – 2010 júliusi adatok alapján – Magyarország az A4 kategóriában helyezkedik el. (Megjegyzés: Az országkockázati besorolás nem az egyes cégek adósságállományát jeleníti meg, hanem rövid távú üzleti tranzakciók esetén az átlagos kockázat szintjét tükrözi. Az értékelés nem nyújt teljes információt egy adott cég pénzügyi helyzetéről, amit leginkább üzleti modelljének sajátosságai határoznak meg, összesen 7 kategóriát alkalmaz a Coface, ebből az A1-A4 közötti a „befektetési” kategória, míg a B, C és D már lényegesen rosszabb országkockázatot jelent).

Magyarország helyzete sajátságos hiszen annak idején az A2-ből indultunk. Az ország megítélésnek változása rávilágít, hogyan változott meg Magyarország gazdasági ereje és súlya közép-európai összevetésben is. Ugyanakkor Románia már B kategóriás minősítést kapott, ezzel kikerült a befektetésre ajánlott országokból, Szlovákia pedig A3 –as besorolásban áll.

Szlovákia egy nagyon nyitott gazdaság, a GDP-t nagy részben az export mozgatja, ezért az országot komolyan érintette a nemzetközi visszaeséssel járó válság. Náluk leginkább az autóipart befolyásolta negatívan a válság, ami egyértelműen fokozta a szlovák cégek romló megítélését - véli Fülöp Zoltán a Coface vezető kockázatelemzője. A románok esetében tavaly a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal csökkent a 2008-as évhez viszonyítva, miután Romániát is keményen sújtotta a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság, és idénre további csökkenést prognosztizálnak. A Coface elemzője szerint a románok esetében az építőipart valamint az ingatlangazdálkodókat sújtotta leginkább a válság.

Bár annak ellenére, hogy a régióban jelentős eltérések mutatkoznak mind az  országkockázatok, mind pedig a kockázatos cégek arányának szempontjából, mégis összességében kijelenthetjük, hogy ezen  országok között jóval több a hasonlóság, mint a különbözőség. Ezek az országok egymás potenciális és természetes kereskedelmi partnerei, akiknek a jövőben inkább fokozni kellene együttműködésüket, az egymás közötti gazdasági kapcsolatok aktivitását, amivel az egymás közötti különbségeket ki tudnánk egyenlíteni.

Bagyura szerint ezek a régiós adatok roppant fontosak és hasznosak a magyar vállalkozások számára. Nekik is szembe kell nézniük a visszaeső hazai fogyasztás problémájával, ezért értékesítési volumenük szinten tartása érdekében új piacokat kell keresniük, melyeket legközelebb a szomszédos és régiós országokban találhatnak meg – mutat rá a szakember.

Az exportpiacok nyújtotta lehetőségek eredményes kiaknázása érdekében  fontos lenne, hogy a hazai vállalatok bátran merjenek új partnereket keresni akár a közeli vagy a távolabbi régiókban is. Természetesen ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a cégek alaposan tisztában legyenek az adott célpiacok fizetési szokásaival, valamint az egyes kereskedelmi partnerek pénzügyi helyzetével. Ugyanakkor a más piacokon való megjelenéshez nemcsak a partnervállalatokról kell pontos információval rendelkezni, hanem az országkockázatról is hiszen a makrogazdasági problémák egész iparágak, szektorok működésének eredményességességét sodorhatják veszélybe. Azonban ez a fajta tudatosság és előrelátás még mindig hiányzik a hazai vállalkozók kultúrájából - hívta fel a figyelmet Bagyura.

Privátbankár