.jpg)
A jelentés két fontos megállapítása, hogy a városnövekedés nem migrációból, hanem természetes növekedésből ered, valamint az, hogy javarészt a városi szegény emberek száma nő. Az igazgató szerint éppen ez utóbbi a városok népesedésének egyik legnagyobb problémája. Egyrészt a nagyvárosokban koncentrálódik a szegénység, másrészt viszont a szegények legjobb lehetősége a kitörésre éppen a városba költözés.
A legfontosabbnak a tervezést nevezte, hiszen a kultúra, a gazdaság szempontjából az urbanizáció hasznos folyamat, gondokat az okozhat, ha a városok növekedése koncepció nélkül történik - mondta.
Kovács Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdaság- és társadalomföldrajz tanszékének vezetője elmondta, hogy Magyarországon a problémát nem a városok túlságosan gyors növekedése okozza, hanem éppen fordítva: a népesség fogyása. Ez egyrészt az elöregedésből fakad, másrészt abból, hogy sokan kiköltöznek a városokból - tette hozzá. Példaként említette Budapestet, amelynek 1990-ben még 2 millió lakosa volt, ma pedig csupán 1,68 millió.
"A kiüresedő városokat az agglomeráció, mint élősködő zóna veszi körül" - mondta, majd hozzátette: lassan nemcsak az emberek, hanem a munkahelyek is oda költöznek. |
Azzal együtt, hogy folyamatosan csökken a városok népessége, felerősödtek a társadalmi feszültségek. Egyre élesebb a területi és társadalmi szegregáció: megjelentek a szegény gettók és a felújított, modernizált gazdagok lakta városrészek. Új jelenségnek nevezte a szegedi kutató a hajléktalanság terjedését és a történelmi városrészek pusztulását.
Elegünk van a plázákból, imádjuk a 3-as metrót
Budapestre csábítanák a magyarokat
MTI