
Míg szeptemberben például egy fiatal pár bátran tervezhetett egy 60 négyzetméteres lakást megvásárolni (az önerőn felül, a példa kedvéért 10 millió Ft-os, svájci frank alapú, 20 éves futamidejű, havi kb. 75 ezer Ft-os törlesztőrészletű hitellel kalkulálva), addig most eltántoríthatják a legkedvezőbb euró alapú hitelek havi 110 ezer Ft körüli részletei, és inkább pár millió forinttal olcsóbb és egy szobával kisebb lakást vesznek. Aki még a hitelszigorítások előtt szerződött, és azt most kénytelen lenne felmondani, félő, hogy elveszíti a befizetett foglalót - ez általában a lakás árának 10%-a - vagy új lakás vásárlása esetén a regisztrációs díjat, ami beleszámít a foglalóba és általában párszázezer forint.
A kisebb lakások iránti kereslet növekedése miatt az Otthon Centrum szerint reális annak a lehetősége, hogy jövőre az újonnan induló projekteknél a lakásméreteket, illetve a lakások szobaszám szerinti összetételét már a változó vevői igényekre szabják. Csökkenhet például a hálószobák mérete (bár hivatalosan most már csak legfeljebb 8 négyzetméterig), vagy a gyakran indokolatlanul nagy közlekedőkből lehet lefaragni. Sokan lesznek kénytelenek inkább egy hálószobáról lemondani sokmilliós megtakarítás érdekében. „Új projektek esetében várható, hogy ha valóban látványos lesz a kis lakások iránti igény növekedése, akkor a lehetőségekhez képest ennek megfelelően módosítanak a beruházók a lakásmixen. A lakás-alaprajzok változtatása természetesen csak az építkezés korai időszakában lehetséges, de reméljük, hogy ez nem fog a lakások minőségének rovására történni.” – hangsúlyozta Kühne Kata.
A 8 és 12 milliós értékhatár az ún. Fészekrakó kedvezmény esetében mérföldkőnek számít. A kedvezmény igénybevételekor - amely lehetővé teszi, hogy fiatal párok, gyermeküket egyedül nevelő személyek minimális önerővel, kiegészítő fedezet nélkül lakáshoz juthassanak, amennyiben teljesíteni tudják a magasabb hitelösszeg törlesztését - a hitelből finanszírozott ingatlan vételára vidéki használt ingatlanok estében nem haladhatja meg a 8 millió Ft-ot, míg budapesti és megyeszékhelyi használt és vidéki új építésű ingatlanok esetében a 12 millió Ft-ot. Az árak természetesen nagyban függnek a lakás állapotától, valamint kisebb mértékben a szintszámtól és belső elrendezéstől.
A főváros-vidék, sőt a Budapesten belüli árkülönbségek szembetűnők. A fővárosban, a legalacsonyabb vizsgált árszinten (8 millióért), a kevésbé kedvelt lakótelepeken kétszobás panellakás, illetve jó minőségű, de nagyrészt földszinti tégla garzon, vagy akár másfél szobás, igaz rosszabb állapotú lakás kapható. Ugyanakkor megyeszékhelyeken a legelterjedtebb, családok számára is kényelmes 1+2 fél, vagy 2+fél szobás panellakás, illetve hasonló méretű téglaépítésű lakás ára jön ki ennyiből. Igazán lakható méretű családi házat, ha a jó állapot is követelmény, viszont inkább csak kisebb településeken találunk 8 milliós áron. „Az alacsony árkategóriás, kisebb méretű lakások piacán is széles választási lehetősége van a vevőknek, igaz egyértelmű, hogy 12 millió forintért már jóval kevesebb kompromisszumot kell kötnünk, és szélesebb kínálatból választhatunk. Sőt, ezen az árszinten már akár Budapesten is találhatunk új építésű, kétszobás társasházi lakást.” – tette hozzá Kühne Kata.
A vevők hitelfelvételi nehézségei, illetve az elhalasztott vásárlások miatt élénkülhet ugyanakkor a bérlakás-piac. Sokakat a kényszer, a szigorodó hitelfelvételi lehetőség terelhet majd albérletbe, míg az óvatosabb hitelképesek is inkább kivárnak a most kedvezőtlenül alakuló hitelek felvételével, és átmenetileg (vagy jó tapasztalatok esetén hosszabb időre) lakást bérelnek - olvasható az Otthon Centrum közleményében.
Lakásfelújítás: 300 ezerrel az állam is beszáll
Nincs ember, aki lakást akar venni
Elkapta a válság? Vegyen luxuslakást!
Válságban a magyarok: alig van pénzünk a bankban
A krízis hozza el a bérlakás-építési lázat?
Megsegíti a főváros a lakókat
Privátbankár