Elektronikus jegyeket akar a főváros

A Fővárosi Közgyűlés április 6-i rendkívüli ülésére készült előterjesztés szerint a nemrég "feltőkésített" Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elkezdhet dolgozni egy, az elektronikusjegy-kezelő rendszer kiépítését megalapozó tanulmányon. Mint az előterjesztő, György István fogalmaz a dokumentumban, a "papír alapú jegykezelő rendszer felett már eljárt az idő", itt az ideje váltani.

A előterjesztés nem feledkezik meg arról, hogy a BKV-nál már eddig is történtek gyenge próbálkozások az elektronikus rendszer bevezetésére, de annak hatalmas költségvonzata mindig elriasztotta a döntéshozókat. A mostani javaslat még csak utalást sem tesz arra, hogy e tekintetben mi változott, nincs szó benne a rendszer kiépítésének költségeiről még csak nagyságrendileg sem. Azt azonban megjegyzik, hogy a közeljövőben kiépíteni tervezett tarifarendszer már a legmodernebb technológiával készülne el, az elmúlt évek közbülső fejlesztési állomásait a hasonló rendszerekben Budapest így "átugorhatja". Ez persze még nem jelenti azt, hogy az elektronikus rendszer kiépítése majd nem lesz drága.

A kérdés azonban nem is ez, hanem, hogy behozza-e az árát. Az előterjesztésből az tűnik ki, hogy a városháza máshogy gondolkozik a témáról, mint az elődje. A magas költségigény ugyan elrettentő lehet, és a Budapest mostani helyzetében igen nagy terhet róhat a városra egy ilyen projekt, de hosszú távbon igenis kifizetődő lehet a beruházás. Az előterjesztés szerint a mostani rendszer is viszi a pénzt, hiszen az ellenőrzés nehezebb s drágább, mint az elektronikus kezelésnél. A hamisítás ráadásul rengeteg kárt okoz a BKV-nak, ezen felül az utazóknak előre meg kell tervezniük, hogy merre mennek, és ahhoz mérten kell jegyet váltaniuk, az elektronikus rendszerrel ez sokkal rugalmasabb lehetne. A mostani rendszer ráadásul kényelmetlen, a jegypénztáraknál gyakorta alakul ki nagy sor, főleg a hónap elején bérletvásárláskor. Az elektronikus rendszer jelentősen visszaszoríthatná a bliccelést, és lehetővé tenné a használatarányos díjfizetést. Az elektronikusan kezelt jegyek és bérletek ráadásul egy központi rendszerben annyi információt halmoznának fel, amiből már következtetni lehetne a budapestiek utazási szokásaira, és így még könnyebben lehetne a fogyasztói igényekhez alakítani a közösségi közlekedést.

Az előterjesztés szerint az elektronikus viteldíjrendszernek több fajta elektronikus médium használatát lehetővé kell tennie, az így kialakított kártya nem korlátozódhat csak a közlekedésre. A BKV rendszeréhez kiváltott kártyával a BKK által kezelt valamennyi szolgáltatás díjának kifizetését el kell tudnunk majd intézni, így például a parkolásért is fizethetnénk vele. Az előterjesztés a példák közt említi a behajtási díjat - úgy látszik ennek bevezetésével komolyan foglalkozik a főváros.

Az előterjesztő továbbá szeretné, ha a kártya ösztönözné a budapestieket a közösségi közlekedés használatára, így egy bizonyos utazásszám felett ingyenesen vehetnénk igénybe a BKV szolgáltatásait.

Az elektronikus kártyánkat ATM-en vagy interneten keresztül tölthetnék fel, az előterjesztő György István szerint a kártya használata az utazási költségen kívül nem jelenthet plusz költséget az utazóknak. A rendszernek kompatibilisnek kell lennie a MÁV rendszerével, valamint a Nemzeti Közlekedési Holding által megvalósítandó országos elektronikus rendszerrel is.

A városvezetés a beruházás megtérülését a jegy- és bérletforgalmazás költségeinek csökkenésétől, a bliccelés visszaszorulása miatti menetdíjbevételek növekedésétől és - az utazási szokások naprakész ismerete alapján - a közösségi közlekedés hálózatának optimalizálásából adódó üzemeltetési költségek csökkenésétől várja. Nem elhanyagolható, hogy az elektronikus rendszerrel a főváros pontosa képet kaphat arról is, hányan használják kedvezményesen, vagy valamilyen jogcímen teljesen ingyen a BKV szolgáltatásait.

Amennyiben két nap múlva elfogadja a Fővárosi Közgyűlés a javaslatot, úgy a BKK új tarifarendszer-projektet indíthat. Mindez egy igen részletes tanulmány elkészülésével indulhat el. Szintén jellemzi az új városvezetés gondolkodásmódját, hogy ebben nemcsak a beruházás költségeire, hanem a fenntartás és üzemeltetés kiadásaira is nagy hangsúlyt fektetnek. Az tehát, hogy pontosan mennyibe is kerülhet egy ilyen rendszer kiépítése, csak később derül ki, mint ahogy az is, mennyi költséget tud majd megspórolni az elektronikusjegy-kezeléssel a BKK.

A közgyűlés a tanulmány és a pontos költségkimutatások elkészülte után dönt majd a beruházás tényleges elindításáról. Az minden esetre jelzésértékű, hogy a BKK szakemberei már tárgyaltak külföldi partnereikkel az ilyen rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokról - ezt amúgy nem is titkolja a városháza. A háttérben tehát már egy ideje elindult a projekt előkészítése.

Privátbankár - Zsiborás Gergő